Műszaki Földtudományi Kar
Miskolci Egyetem
2016. 06. 17.
Bánya- és Geotechnikai mérnöki mesterszak

Információk:
Új mintatanterv (érvényes 2011. szeptembertől iratkozottakra)
Tantárgyleírások és követelmények

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező mérnökök képzése, akik alapképzési szakon szerzett ismereteikre építve képesek a külszíni és mélyművelésű bányászati tevékenység, speciális felszín közeli földmunkák, valamint bányászati jellegű földalatti térségek létesítése és alagútépítés során jelentkező földtani, geotechnikai, műszaki, technikai, gazdasági feladatok megoldására, továbbá a természeti veszélyek és környezeti problémák felismerésére, kezelésére, a veszélyek elhárítására. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak termelésirányítói, tervezői, szakértői, hatósági feladatok ellátására, ismereteik alapján szűkebb szakterületükön kutató-fejlesztő munkára nemzetközi együttműködésre. Tanulmányaik alapján alkalmassá válnak kreatív alkotó és kutató munkára, Ph. D. képzésben való részvételre.

Hazánkban jelenleg mintegy 8-900 db működő bányát tartanak nyilván, amelyek évente kb. 80 Mt, nem nélkülözhető ásványi nyersanyagot termelnek. Ezek tervezéséhez, irányításához, üzemeltetéséhez szakemberekre van szükség, amit részben kielégíthetnek a B. Sc. képzésben végzettek, de szükség van a – kutatások, fejlesztések, a komplex tervezési feladatok és a nagy, több millió tonna kőzetet és ásványt termelő mélyművelésű vagy külfejtéses bányaüzemek irányításához, üzemeltetéséhez – az elméletileg jobban felkészült, képzettebb szakemberekre is.

A szakon belül, a szakirányok kialakításánál rokon szakterületek összevonására került sor: külfejtés és geotechnika, valamint mélyművelés és alagútépítés. Mind a négy szakterületen folyt az oktatás az elmúlt időszakban is, de az alagútépítés önállóan csak blokkokban, illetve szakmérnök képzésben jelent meg. Az alagútépítés iránt az érdeklődés mindig a gazdasági fellendülés időszakában nő meg, mivel költséges tevékenységről van szó, ugyanakkor egyre gyakrabban van szükség nagy méretű földalatti terek létesítésére, mivel egyes területeken a közlekedés, a különleges hulladékok elhelyezése, anyagok tárolása stb. a felszínen nem oldható meg. Jelenleg hazánkban a legfontosabb napirenden lévő témák ezen a szakterületen: a metróépítés, az M0-ás autópálya budai szakaszának építése, Bátaapátiban a kis- és közepes aktivitású atomerőműi hulladék elhelyezése földalatti tárolókban mintegy 300 m-es mélységben, a paksi nukleáris hulladék elhelyezése Fazekasboda környékén mély geológiai tárolóban (kb. 600 m). Környezetvédelmi okokból várhatóan egyre több közlekedési útvonal, parkoló, tároló és egyéb létesítmény felszín alá kényszerül, amint ezt a fejlettebb, nagyobb népsűrűségű országokban, körzetekben már ma is tapasztalható. Ezeknek a földalatti térségeknek, vágatrendszereknek a kialakítása a bányaépítéssel rokon terület, a szakemberektől magas szintű elméleti és gyakorlati felkészülést igényel.

A geotechnikai feladatok sokaságát sorolni sem érdemes, hiszen minden építkezés, út- és vasútépítés, közműlétesítés, vízrendezés, árvízvédelem, külfejtés, rekultiváció stb. jelentős geotechnikai feladattal, földmunkával jár, különféle földművek létrehozását, karbantartását, gyakran átalakítását követeli meg. Sajnos nem csökken a települések geotechnikai okokra visszavezethető veszélyeztetése (pinceomlások, löszfalak és egyéb természetes rézsűk omlásai, suvadások, rogyások, lejtőcsúszások, sárfolyások stb.), ezek megelőzésére és a bekövetkező károk helyreállítására, a problémák megoldására jól képzett szakemberekre van szükség.

A különleges feladatok között az ipari robbantástechnika és a bányamérési feladatok említhetők, ahol a képzett szakemberekre, az utánpótlásra folyamatosan szükség van.