NYERSANYAGKUTATÓ FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET

Intézetigazgató: Dr. Mádai Ferenc, egyetemi docens
Honlap: https://exploration.uni-miskolc.hu

Alkalmazott Ásványtani Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Kristály Ferenc, tudományos főmunkatárs

Földtan - Teleptani Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Zajzon Norbert, egyetemi docens

Geofizikai  Intézeti Tanszék
Vezető: Prof. Dr. Szabó Norbert Péter, egyetemi tanár

Bányászati és Földtani Szakigazgatási Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Takács Ernő, földtudományi szakreferens

Adminisztráció: Szászné Kovács Katalin
Iroda: A/3. épület III. emelet 318.
E-mail: foldadm@uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története  

Az intézet 2023. január 1-én négy tanszék egyesülésével jött létre:

• Alkalmazott Ásványtani Tanszék /korábbi Ásványtani-Kőzettani Tanszék/

• Földtan-Teleptan Tanszék

• Geofizikai Tanszék

• Bányászati és Földtani Szolgálat Szakigazgatási Tanszék

A 250 éves múlttal rendelkező intézet története a Selmeci Bányászati Akadémia első tanszékéig vezethető vissza. Az intézet előd tanszéke 1841-től felel a földtani, ásványtani tárgyak oktatásáért. Oktatói, illetve hallgatói között a magyar földtan és ásványtan olyan meghatározó alakjait tartja nyilván, mint Szabó József, Pettkó János, Ruprecht Antal, Wehrle Alajos, Szádeczky-Kardoss Elemér, Böckh Hugó, Pávai Vajna Ferenc, Rozlozsnik Pál, Földvári Aladár, Vitális István, Vendl Miklós. 1956 és 2007 között két önálló tanszéken folyt az oktatás. A Földtan-Teleptani Tanszékből 1987-ben önálló tanszékké vált ki a Hidro- és Mérnökgeológiai Tanszék. A két tanszék, oktatási profilját meghagyva 2007-től Ásványtani-Földtani Intézetként működött.

A Geofizikai Tanszéket Tárczy-Hornoch Antal akadémikus kezdeményezésére – Európában az elsők között - a selmecbányai Bányászati Akadémia jogutód intézményében, Sopronban a Földmérőmérnöki Kar keretében Dr. Kántás Károly professzor, akadémikus vezetésével alapították 1951. szeptember 1-én. 1959-ben a Bányamérnöki Kar tanszékeként Miskolcra költözött

Kutatások
Az intézetben folyó kutatások jelentős része a nyersanyagkutatás különböző területeihez – ásványparagenezisek, geokémia, teleptan, szerkezetföldtan, tektonika, nyersanyag kutatás és kitermelés, valamint ezek környezetre gyakorolt hatásai, alternatív energiahordozók földtana – kapcsolódik. A kutatási tevékenység országosan és nemzetközi szinten is elismert a leíró- és topografikus ásványtan, az anyagszerkezet vizsgálat, a kritikus nyersanyagok, az archeometria terén, valamint a paleogén korú kőzetek óriásegysejtűek segítségével történő korhatározásában. Az intézet rendszeres terepi földtani vizsgálatokat végez alapkutatási és alkalmazott kutatási célból. Az elmúlt évek során folyamatosan fejlesztett és újonnan beszerzett laboratóriumi nagyműszerek – elektronmikroszonda, fókuszált plazma sugaras pásztázó elektron mikroszkóp, röntgen diffraktométer, röntgen fluoreszcens spektrométer, Gandolfi kamera, derivatográf, fénymikroszkópok – komoly anyagvizsgálati hátteret jelentenek. Az utóbbi években hat új, a Nemzetközi Ásványtani Szövetség által elfogadott ásványfaj felfedezése történt meg itt, és továbbiak vannak folyamatban. Mindezeken felül az intézet kutatói az elmúlt 4 évben autonóm bányafelderítő búvárrobot számára geotudományos szenzorokat fejlesztettek és fejlesztenek a mai napig.

Oktatás
Az intézet gondozza a Műszaki Földtudományi alapszak Földtudományi specializációját, mely alapképzésben nyújt geológus- hidrogeológus- és geofizikusmérnöki szakismereteket. Ezek mellett gondozza a Földtudományi mérnöki mesterszakot és részt vesz az angol nyelvű Petroleum Geoengineering (Szénhidrogén-kutató földtudományi mérnök) mesterszakos hallgatók oktatásában. Alaptárgyi képzést nyújt Ásvány- és kőzettani alapismeretek, Geológia tárgyakból mindhárom alapszak részére; Magyarország földtana, Környezetföldtan tárgyakból évfolyamszinten egyes alapszakoknak. Az intézet tanszékei által oktatott főbb területek: ásványtani, földtani alaptárgyak oktatása a kar különböző alap- és mesterszakjain; kőzettani, földtani szaktárgyak a földtani szakok, szakirányok (geológus, geofizikus, hidrogeológus) részére; érces, nemérces nyersanyagok, kőszén teleptana és kutatása; kőolajföldtan, szénhidrogénkutatás; környezetföldtan és ásványvagyon gazdálkodás. Új irányként jelentkezett az 1990-es évektől a környezetföldtan, majd az utóbbi évtizedben a környezeti ásványtan, környezetgeokémia, valamint a bányászati hulladékok geokémiája.

Szakmai és oktatási kapcsolatok
Az intézet neves európai és hazai szakmai szervezetekkel, kutatóintézetekkel, cégekkel van kapcsolatban: European Federation of Geologists, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Wrocław University of Science and Technology, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kjeoy Research and Education Centre, Istanbul Technical University (ITU), Universität Jena, University of Zagreb, Jagiellonian University (Krakkó), INESC-TEC Institute for Systems and Computer Engineering, Technology and Science (Porto), Tampere University, Universidad Politécnica de Madrid, University of Leoben, Lulea University of Technology, Geological Survey of Slovenia, La Palma Research Centre for Future Studies (LPRC), Unexmin Georobotics Ltd., Rotaqua Kft.

FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET

Intézetigazgató: Prof. Dr. Kocsis Károly, akadémikus, egyetemi tanár
Honlap: http://foldrajz.uni-miskolc.hu

Természetföldrajz Intézeti Tanszék
Vezető: Prof. Dr. Dobos Endre, egyetemi tanár

Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék
Vezető: Siskáné Dr. Szilasi Beáta, egyetemi docens

Geoinformatika Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Vágó János, egyetemi docens

Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Havasi István, egyetemi docens

Adminisztráció: Oroszné Gyopár Éva
Iroda: A/4. épület III. emelet 302.
E-mail: eva.gyopar@uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története

Az elmúlt évtizedekben a kar az oktatási profiljának szélesítése, a földtudományi képzés teljessé tétele érdekében több szakiránnyal gazdagította képzési profilját. A geográfus-mérnöki szakirány számára az egyetem és a kar 1992-ben Földrajz-Környezettani Tanszék alapítását határozta el, és megindította a műszaki földtudományi szakon belül a képzést. 1993-ban a tanszék élére a földrajztudományok doktorát, Dr. Hahn Györgyöt hívta meg a kar vezetése. A tanszék 2000-ben kettévált Természetföldrajz-Környezettan és Társadalomföldrajz Tanszékekre. Az akkor még a Környezetgazdálkodási Intézethez tartozó tanszékek 2007-től a Földrajz Intézet, majd 2013-tól a Földrajz-Geoinformatika Intézet keretein belül működnek. 2023. január 1-től a Geoinformatika önálló tanszékként működik, illetve ekkor csatlakozott intézetünkhöz a Cséti Ottó által 1872-ben a Selmeci Akadémián alapított a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék.

Kutatások

Az intézet keretein belül folyó legjelentősebb kutatások a nemzetközi összefogásban megvalósuló geoinformatikai, azon belül talajtani, geomorfológiai, árvízvédelmi, tájhasználat-optimalizálási és környezeti modellezési, térképezési és adatbázisfejlesztési, hagyományos geodéziai-bányamérési, mérnökgeodéziai, geometriai adatnyerési eljárások a térinformatikában, geodéziai információ-technológiai projektek, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli elemzésével, értelmezésével, leírásával foglalkozó kutatások. Az intézet szorosan együttműködik a Miskolci Egyetem más intézeteivel közös projektekben. Kiemelkedő jelentőségű a társadalmi hatások vizsgálata. Jelentősebb kutatások: V4 soil (Validation of the Central European soil database); Floodlog (Flood modeling and logistic model development for flood crisis management); e-SOTER (Regional pilot platform as EU contribution to a Global Soil Observing System); GS Soil (Assessment and strategic development of INSPIRE compliant Geodata-Services for European Soil Data); „The Cross Border Knowledge Bridge in the Renewable Energy Sources Cluster in the East Slovakia and North Hungary” (KNOWBRIDGE) projekt; „Study of municipalities and other entities readibility to address flood protection, increase theirknowledge level in accordance with legislation” HUSK/1011/2.1.2/0058; 2020-1.1.2-PIACI-KFI - Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása Talajinformáció- vezérelt mezőgazdaság támogatására szolgáló ICT-platform fejlesztése a mezőgazdasági termelés kezelése, optimalizálása és a talajrendszerre gyakorolt hatások nyomonkövetése céljából; Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00014); OTKA K 109449 LEGÚJABB TRENDEK A MAGYARORSZÁGI KIVÁNDORLÁSBAN „The most recent trends of the Hungarian emigration” 2013-2018, valamint számos OTKA kutatás.

Oktatás

Az intézet a Földrajz alapszak oktatásáért felelős, amelynek választható specializációja a geoinformatikai kutató. A szak célja olyan geográfusok képzése, akik elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről. Az alapképzésre a Geográfus és Geoinformatikus mesterszakok épülnek. A Geográfus mesterszak célja olyan szakemberek képzése, akik a természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértése alapján képesek eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására, az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Míg a Geoinformatikus mesterszak esetében olyan szakemberek képzése a cél akik képesek a térbeli adatok gyűjtésére, elemzésére és megjelenítésére segítve az ipari és állami döntéshozószervek munkáját.  Az intézet négy szakirányú továbbképzési szakot (szakember/szakmérnök) vezet, a Precíziós talajtérképezési, a Városüzemeltetési, a Klímaadaptációs és a Geoturisztikai képzéseket. Mindezek mellett a kar mérnöki alap és mesterképzéseiben, valamint a doktori képzésben is egyaránt részt veszünk.

Szakmai és oktatási kapcsolatok

Az intézet kutatási partnerei: MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet, Magyar Élet- és Agrártudományi Egyetem, MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Ukrajna), Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Románia), European Commission Joint Research Center, Institute of Environment and Sustainability (Ispra, Olaszország), Kassai Műszaki Egyetem (Szlovákia), Kassai Biztonságmenedzsment Főiskola (Szlovákia), Kölni Egyetem (Németország), Massey Egyetem (Új-Zéland), Partiumi Keresztény Egyetem (Románia), Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (Románia), Bányamérők Nemzetközi Egyesülete

VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS INTÉZET

Intézetigazgató: Dr. Madarász Tamás, egyetemi docens
Honlap: https://vkgi.uni-miskolc.hu/

Hidrogeológusmérnöki Intézeti Tanszék
Vezető: Prof. Dr. Szűcs Péter, akadémikus, egyetemi tanár

Mérnökgeológiai és Építőmérnöki Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Kovács Balázs, egyetemi docens

Környezetmérnöki Intézeti Tanszék
Vezető: Kolencsikné Dr. Tóth Andrea, egyetemi docens

Adminisztráció: Csanálosi Ádámné (Éva)
Iroda: A/4. épület fsz. 37.
E-mail: hgoffice@uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története

A Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar Víz- és Környezetgazdálkodás Intézete az 1987-ben alapított Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék oktatási-kutatási és infrastrukturális hátterére építve 1992-ben alakult meg. Az intézet mára az ország kiemelt, a felszín alatti vizekkel foglalkozó kutatóhelyévé vált, ahol Senior vezető kutatók irányításával egy dinamikus 20–25 fős oktató-kutatói csoport működik. Az intézet kiemelten aktív hazai és nemzetközi kutatási pályázatok megvalósításában, biztosítva ezzel a munkatársak napra kész tudását és nemzetközi láthatóságát.  Az intézet tevékenysége a hidrogeológiai, mérnökgeológiai, talajmechanikai-geotechnikai, építőmérnöki és környezetvédelmi tudományterületekre terjed ki.

Kutatások

A hidrogeológia területen belül a vízkutatás-vízbeszerzés, vízvédelmi tervezés, hidrológia-hidrográfia, szivárgáshidraulikai jellemzők vizsgálata, vízbázisvédelem, karszt-hidrogeológia, hidrodinamikai és transzportmodellezés; a mérnökgeológia és építőmérnöki tudományok területén műszaki létesítmények mérnökgeológiai előmunkálatai, dinamikai geológiai folyamatok kutatása, rézsűállékonysági vizsgálatok, talajmechanikai laboratóriumi kutatások, munkagödrök víztelenítése, talajvíztelenítés és talajvízszint-süllyesztések geotechnikai kérdései, felszín alatti műtárgyak tervezési kérdései, építésföldtani térképezés, hulladéklerakók és általában a környezetvédelem geotechnikája a legfontosabb szakterületek. Az intézet környezetgazdálkodási tevékenysége kiterjed a fenntartható vízkészlet gazdálkodásra, a sérülékeny vízbázisok védelmére, vízbázisok és geotermikus rendszerek védőidomának meghatározására, a hulladék-gazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízminőség-védelemre, numerikus szennyeződés terjedési számításokkal kapcsolatos kutatásokra, a kármentesítési folyamatok hatékonyságának növelésére és a szennyezett területek kármentesítésével kapcsolatos problémákra. Az intézet több mint 30 éve üzemelteti a Bükki Karsztvíz Észlelő rendszert és egyben a bükki karsztkutatás egyik legjelentősebb központja. Kiemelt kutatási feladatunk a felszín alatti vizekhez kapcsolódó nemzetközi kutatási potenciál fejlesztése, melynek segítségével gyakorlatilag a teljes Észak-Magyarország régió felszín alatti vízkészleteinek vizsgálata megvalósítható.

Oktatás

Az intézet a Kar gyakorlatilag valamennyi alap- és mesterszakán végez a vízföldtan, geotechnika-mérnökgeológia és a környezetmérnöki tudományok területén oktatási tevékenységet. Intézetünk irányítja a környezetmérnök BSc Környezetmérnök MSc (magyar és angol) és hidrogeológusmérnök MSc (magyar és angol) képzések lebonyolítását. Emellett a munkavédelmi és tűzvédelmi szakember és szakmérnök oktatást is munkatársunk koordinálja. Az intézet felelős a Kar és a Szenátus által már indításra jóváhagyott és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz elbírálásra benyújtott Építőmérnöki alapképzési szak oktatási tematikájának, képzési struktúrájának megalkotásáért és az építőipari kapcsolatok fejlesztéséért, az építőmérnöki oktatás terén az együttműködés erősítéséért. 

Szakmai és oktatási kapcsolatok

Az intézet a gyakorlati és alkalmazott kutatási feladatok megoldásához sokrétű szakmai kapcsolatrendszert alakított ki az elmúlt években, melyek közül a legjelentősebbek: Vízügyi igazgatóságok, szakterületi hatóságok, Vízművállalatok, hazai és nemzetközi kutatóhelyek, technológiai és modellező műhelyek, az építő-, környezet- és a kármentesítési iparban tevékenykedő cégek.

BÁNYÁSZAT ÉS ENERGIA INTÉZET

Intézetigazgató: Dr. Szunyog István, egyetemi docens
Honlap: https://bei.uni-miskolc.hu

Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Debreczeni Ákos Elemér, egyetemi docens

Olajmérnöki Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Turzó Zoltán, egyetemi docens

Gázmérnöki Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Vadászi Marianna, egyetemi docens

MOL Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Dmour Hazim, egyetemi docens

Adminisztráció: Veresné Hriczó Marietta
Iroda: A/2. fsz. 15.
E-mail: marietta.veresne.hriczo@uni-miskolc.hu 

Az intézet rövid története
Az intézet jogelődjét, az Olajtermelési Tanszéket 1951-ben alapították a Bányamérnöki Karon. Az első és hazai viszonylatban mindmáig egyetlen olajmérnöki szaktanszék vezetésével Gyulay Zoltán egyetemi tanárt bízták meg. A szaktárgyak előadói, az első „olajmérnökök”: Alliquander Ödön, Gyulay Zoltán, Szilas A. Pál, de részt vettek az oktatásban az olajipar jeles szakemberei is. Szilas A. Pál elképzelései alapján 1966-ban megindulhatott a gázipari mérnökképzés is. Ugyancsak ő vezette be a képzésbe a geotermikus energiatermelést. 1993-ban az Olajtermelési Tanszék átalakult Kőolaj és Földgáz Intézetté, az Olajmérnöki és Gázmérnöki Tanszékeket magába foglalva. Az intézet társult tagját a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetet az MTA alapította 1957-ben.

Kutatások
Az intézet kutatásai elsősorban a kőolaj, a földgáz és a megújuló energia iparágaihoz kapcsolódó területeken folynak: olaj- és gáztermelés technológiái, többfázisú áramlás olaj- és gázkutakban, reológia, kőolaj távvezetékek tervezése, rezervoármechanika, speciális kőzetfizikai tulajdonságok mérése, szénhidrogén-készlet meghatározása, kútvizsgálatok, másodlagos termelési eljárások, mélyfúrási technológiák, kútkiképzés, kitörésvédelem. Kutatások folynak még az integrált szénhidrogén szállító és -tároló rendszerek, a földgázelosztó és -felhasználó rendszerek, a földgáz és megújuló termikus energiák kombinált felhasználása, a biogázok, a geotermikus energiatermelő- és ellátó rendszerek, valamint a szén-dioxid-tárolás területén. Az intézet kiemelt kutatási területnek tekinti a geotermikus energia, a biogázok, a megújuló gázok, a hidrogén, valamint a szén-dioxid-szállítás és -tárolás aktuális technológiai kérdéseinek vizsgálatát. A kutatási laboratóriumi háttér igen jelentős, mely többek között az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetnek köszönhető. Itt elsősorban a rezervoármechanikai és kőzetfizikai mérések, kutatások folynak.

Oktatás
A Miskolci Egyetem Magyarország egyetlen oktatási intézménye, ahol olaj- és gázmérnök képzés folyik. A Kőolaj és Földgáz Intézet a felsőfokú képzés teljes vertikumát átfogja, specializáció felelős a Műszaki Földtudományi alapszak Olaj- és gázmérnöki specializációján, az Olaj- és gázmérnöki Mesterszak, valamint az angol nyelvű Olajmérnöki Mesterszak esetében. A nem szakirányban végzettek számára felsőfokú szakképzési lehetőséget kínál Földgázellátási Szakirányú Továbbképzési Szak, Geotermikus Szakirányú Továbbképzési Szak, Olajmérnöki Szakirányú Továbbképzési Szak keretében. Az oktatáshoz elismert ipari szakemberek gyakorlati tapasztalatait is felhasználja. A Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában a Fluidumtermelő és -szállító rendszerek tématerület felelőse.

Szakmai és oktatási kapcsolatok
A Kőolaj és Földgáz Intézet igen jelentős, több évtizedre visszatekintő szakmai- kutatási kapcsolatokkal rendelkezik, melyek közül a legjelentősebbek: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., FGSZ Földgázszállító Zrt., Rotary Fúrási Zrt., OPUS-TIGÁZ Zrt., MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt., MVM Főgáz Földgázhálózati Zrt., HEXUM Földgáz Zrt., MFGT Magyar Földgáztároló Zrt., TXM Exploration and Production LLC.

A Bányászati és Geotechnikai  Intézeti Tanszék rövid története

Az intézet 2007. január 1-én alakult, de tanszékei tiszteletet parancsoló korúak, közel negyed évezredesek. A bányászati tanszéket 1770-ben, több mint 250 éve alapították a Selmeci Akadémián. Első professzora Cristoph Traugott Delius volt, akinek méltán híres bányaműveléstani könyve közel egy évszázadnyi időre a kor meghatározó jelentőségű bányaművelési szak- és tankönyve lett. A bányászati tanszéken belül különült el 1865-ben a bányagéptani, majd 1872-ben a geodéziai és bányaméréstani szakterület. Ezek a továbbiakban önálló szaktanszékekként működtek, míg a megmaradó tanszék a bányaműveléstan kérdéseivel foglalkozott. Napjaink magyar bányamérnökei kevés kivétellel mind a selmeci iskola utódintézményeiben, 1920-tól Sopronban, majd 1959 óta Miskolcon szerezték meg oklevelüket.

Kutatások

Az intézet folyamatosan részt vesz különböző témájú TÁMOP kutatásokban: fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, kritikus elemek készletei, felszíni- és felszín alatti vizek kutatásai. Néhány további ipari kutatás az utóbbi időből: kotrógépek jövesztő szerveinek tervezése a kőzetek optimális felaprításához, bányagép diagnosztika és biztonságtechnikai vizsgálatok, kőzetek, geopolimerek mechanikai vizsgálatai, valamint külfejtési rézsűk állékonysági vizsgálata. A kutatásokat geomechanikai, kőzetmechanikai, biztonságtechnikai, kőzetforgácsolási CAD, valamint zaj és vibráció laboratóriumok segítik. Az utóbbi években jelentős fejlesztések voltak a kőzetmechanikai laboratóriumban, melyben nagy mélységekben uralkodó feszültségek is modellezhetővé váltak. Hasonló fejlesztések voltak a rezgésmérés és a pormérés technikákban is.

Oktatás

Az intézet a műszaki földtudományi alapszak bánya- és geotechnikai specializációjának, valamint a bánya- és geotechnikai mérnöki mesterszaknak a szakfelelőse. Az oktatás fő tématerületei a következők:

ásványi lelőhelyek értékelése, építőanyagok, energiahordozók és energiaforrások, bányanyitás és bányaépítés, bányászati technológiák és gépeik, műszaki ábrázolás és géptan, szivattyúk, kompresszorok, geomechanika, kőzetmechanika, bányabiztonság, gépek karbantartása és diagnosztikája, valamint zaj és vibráció. Oktatási feladatokat a tématerületeknek megfelelően a kar más szakjain, sőt a Gépészmérnöki és Informatikai Karon folytatott energetikai mérnök képzésben is ellát. Az intézet a BSc és az MSc képzések mellett a karon folyó doktori képzésben is részt vesz, továbbá az ipar gyakorlati igényeit kielégítő oktatási feladatokra is vállalkozik. Az oktatási munkát külső kollégák, üzemi szakemberek is segítik speciális gyakorlati ismereteik átadásával.

Szakmai és oktatási kapcsolatok

Néhány cég, amelytől az intézet kutatási feladatokra megbízást kapott, illetve az oktatásban, szakmai gyakorlatok biztosításában partnere volt: AGH University of Science and Technology: Department of Surface Mining, Departament of Mechinery Engineering and Transport (Krakkó, Lengyelország), University of Petrosani: Department of Machinery, Devices and Transportation (Petrozsény, Románia), Hacettepe University: Department of Mining Engineering (Ankara, Törökország), Colas Északkő Bányászati Kft., KÖKA Kő- és Kavicsbányászati Kft., Mátrai Erőmű Zrt. és a MOL Nyrt.

NYERSANYAGELŐKÉSZÍTÉS ÉS KÖRNYEZETTECHNOLÓGIA INTÉZET

Intézetigazgató: Dr. Nagy Sándor Márton, egyetemi docens
Honlap: http://ejt.uni-miskolc.hu

Mechanikai Eljárástechnikai Intézeti Tanszék
Vezető: Prof. Dr. Faitli József, egyetemi tanár

Bioeljárástechnikai és Reakciótechnikai Intézeti Tanszék
Vezető: Dr. Mádainé Dr. Üveges Valéria, egyetemi adjunktus

Adminisztráció: Tóbiás Tünde
Iroda: A/4. épület II. emelet 202.
E-mail: ejtadmin@uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története
Az intézet által ma művelt szaktudomány-terület egykori alap ismeretköre az ércelőkészítés volt, amelynek fő elemeit az 1550-ben Agricola tollából elkészült De re Metallica c. több nyelvre lefordított mű már tartalmazta. Az 1735-ben Selmecen létesített Bányászati Akadémia tananyagában az ércelőkészítés ismereteit döntően a bányaművelés, kis részben a fémkohászat tárgyak keretében nemzetközi hírű professzorok oktatták. Önálló szak-, illetve tudományterületté az első világháború után fejlődött, az új Érc- és Szénelőkészítéstani Tanszék alapításával, amelyet Finkey József, majd Tarján Gusztáv vezetett, akinek Mineral Processing című kétkötetes szakkönyve világszerte ismert, több országban, köztük Kínában az egyetemi oktatásban fontos szerepet töltött be. Az új fejlődési folyamatok eredményeképpen 1992-ben megalakult az Eljárástechnikai szak. 2008-tól lehetővé vált a tanszék önálló intézetté történő fejlesztése.

Kutatások
A kutatási feladatokban az intézet által művelt tudomány- és szakterület egyrészt az eljárástechnika – döntően a mechanikai eljárástechnika, de e mellett a biológiai, termikus eljárástechnika, részben a reakciótechnika – másrészt a nyersanyagelőkészítés, amely területen az ásványi eredetű primer nyersanyagok előkészítése mellett fontos terület a másodlagos nyersanyagok: hulladékok és maradványanyagok előkészítése, harmadrészt pedig a környezeti eljárástechnika, azaz a levegő, víz- és talaj tisztítása, tisztántartása. E teljes szakterületet Magyarországon – egyedüli egyetemi oktatási és kutatási műhelyként – a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézete műveli és oktatja. Tevékenysége hazánkban és nemzetközileg is elismert. Az intézet, illetve a jogelőd szervezeti egységek működése 90 éves. Az intézeti laboratórium a következő főbb egységekre osztható: Aprító-osztályozó-darabosító, Nyersanyag- és hulladékelőkészítés- technikai, Nanoeljárástechnikai, Bioeljárástechnikai, Szennyvíz-technológia, Portechnikai és keverékáramlási, valamint Kőzetfizikai laboratóriumok.

Oktatás
Az intézet az alap-, a mester- és a doktor szintű képzések mindegyikében önálló szakok, ill. specializációk szakvezető intézete, illetve jelentős a más szakokra történő beoktatási tevékenysége, angol nyelven is. A képzési struktúra – mindhárom szinten – alapvetően kétfelé oszlik: nyersanyagelőkészítési, valamint környezeti eljárástechnikai és hulladékelőkészítési irányokra. Ennek megfelelően az intézet a specializáció vezetője a Műszaki Földtudományi alapszak Nyersanyag- előkészítés mérnöki, illetve a Környezetmérnöki alapszak hulladékgazdálkodás specializációinak. A mesterképzésben a Környezetmérnöki szak Környezeti Eljárástechnika modul vezetője és az indítás alatt lévő Alapanyag-gyártási folyamatmérnöki szak vezetője. A Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola keretében négy fő témacsoporthoz köthető a képzés: mechanikai eljárástechnika, nyersanyag- és hulladékelőkészítés, környezeti eljárástechnika és környezetvédelmi geotechnika.

Szakmai és oktatási kapcsolatok
Az alábbi cégekkel és oktatási szervezetekkel ápol szoros együttműködést az intézet: Omya Hungária Mészkőfeldolgozó Kft.,  MiReHu Nonprofit Kft., Perlit-92 Bányászati és Feldolgozó Kft., Vertikál Nonprofit Zrt., ALCUFER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Inter-Metal Recycling Kft,3B HUNGARIA Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Profikomp Környezettechnika Zrt., Cemkut Kft., Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., Montanuniversität Leoben, Technische Universität Bergakademie Freiberg, Otto-von-Guericke-Universität Magdeburg.

ALKALMAZOTT FÖLDTANI KUTATÓINTÉZET

Intézetigazgató: Dr. Baracza Krisztián Mátyás, tudományos főmunkatárs
Honlap: https://www.afki.hu

Adminisztráció: Veresné Hriczó Marietta
Iroda: A/2. fsz. 15.
E-mail: marietta.veresne.hriczo@uni-miskolc.hu 

Az intézet rövid története

A Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézete a Magyar Tudományos Akadémia Olajbányászati Kutató Laboratóriumának jogutódja, amelyet 1957-ben alapítottak Sopronban Gyulai Zoltán javaslatára. Az intézet 1960-ban költözött Miskolcra. A Rezervoármechanikai és Fizika Osztályokkal működő Intézetnek a Magyar Tudományos Akadémia 1980-ban új kutatási profilt jelölt ki, hogy az akkori igényeknek megfelelően bázisintézményként szolgáljon a szilárd és fluid ásványi nyersanyagok termeléséhez és feldolgozásához szükséges fizikai és kémiai kutatások számára. Az ezt követő években az intézet falai között a bányászati kémiai és fizikai kutatásokat Műszerfejlesztési és Informatikai Osztály tevékenysége egészítette ki. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti konszolidációs programjának megfelelően az Intézetet 1998-ban integrálták a Miskolci Egyetemhez. 2006-ban az Intézetben megalapították az MTA Műszaki Földtudományi Kutatócsoportot. Mára az Intézet megőrizte fő profilját a konvencionális és nem konvencionális szénhidrogének, kutatási- termelési és tárolási folyamataihoz kapcsolódó területen, és tovább bővítette azt a geotermikus energia és földtani közeg hasznosítása érdekében történő földtani és interdiszciplináris kutatásokkal.

Kutatások

Fő tevékenységi körük azon petrofizikai paraméterek meghatározása, amelyek szükségesek a szénhidrogén telepek és vízbázisok feltárásához, vagyonbecsléséhez és műveléséhez, valamint kiterjed mindazon fizikai és kémiai paraméterek vizsgálatára, amelyek kiszolgálják az építő és vegyipar speciális igényeit. Az Intézet laboratóriumi szolgáltatásai közé tartoznak a rutin és speciális kőzetmag mérések, úgymint porózus és repedezett tárolókőzetek jellemzése, porozitás, permeabilitás, pórusméret eloszlás meghatározása, CFA, EOR és EGR mérések. Az Intézet kutatásai a kihozatali hatásfok növelés, tároló védelem és rétegkezelési tématerületeken, rendkívül hosszú múltra tekintenek vissza. Az elmúlt évtizedekben több száz sikeres kiszorítási kísérletet hajtott végre, mind hazai- mind pedig külföldi tárolókból származó magmintákon. A kutatások jelentős részében a polimer tenzid kombinált elárasztásos többletolaj kihozatali módszer lehetőségeit kutatta. Geotermikus tároló és termelő rendszerek hazai és globális tényfeltárásán, megvalósíthatósági vizsgálatokon túl kutatásaik EGS projektek esetében geofizikai mérnöki kutatások, termikus modell felállítása és hőtranszport-modellezés kivitelezése, valamint kőzetmechanikai vizsgálat, „basement rock” repesztés-tervezéshez és a kőzetmechanikai modellalkotáshoz, egyedi fejlesztésű hővezető-képesség mérőműszer (rétegkörülmények) fejlesztése és kísérletek elvégzéséhez kapcsolódnak. A fluidum- és szilárd ásványbányászathoz (CBM) kapcsolódó fizikai-kémiai, ezen belül elsősorban határfelületi kémiai és folyadéktechnológiai jelenségek vizsgálata. Kémiai alapokon nyugvó in-situ gátképzési eljárások, elsősorban szilikátokra, polimerekre és vízérzékeny mikroemulziókra, nanoanyagokra alapozott technológiák kidolgozása.

Oktatás

Az Intézet az Egyetem oktatási tevékenységében is aktívan részt vesz. A Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar által gondozott gyakorlatilag valamennyi alap- és mesterszakon, valamint szakirányú továbbképzésein végez oktatási tevékenységet geofizika, geotermia, munka- és tűzvédelem és hidrogénellátási, tárolási szakterületeken.

Szakmai és oktatási kapcsolatok

Az Intézet az alkalmazott kutatási feladatok megoldásában szoros kapcsolatot ápol a Magyar Mérnöki Kamara Borsod- Abaúj Zemplén Vármegyei területi kamara Olaj és Gázipari, valamint Munkabiztonsági szakcsoportjaival. Sokrétű szakmai kapcsolatrendszert alakított ki a MOL Csoport Upstream és Downstream üzletágaival, külföldi egyetemekkel.