A Műszaki Földtudományi Karon vagy más műszaki és természettudományi karon MSc szintű diplomát szerzett, kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek lehetőségük van a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában tovább folytatni tanulmányaikat, egyénre szabott oktatási és kutatási programok keretében. A doktori képzés nappali, levelező és egyéni felkészülési formában folyhat. 2016 szeptember 1-től kezdődően a képzés két fő részből áll: (1) a képzési és kutatási és (2) a kutatási és disszertációs időszakból (2+2, összesen 4 év), ez utóbbi alatt hallgató elkészíti az értekezést, majd következik annak benyújtása és megvédése. Ezután kerülhet sor a doktori fokozat odaítélésére és az oklevél átadására.

A doktori iskola a földtudományokon belül azon a területeken tevékenykedik, melyek megfelelnek a Műszaki Földtudományi Kar képzési profiljának. A tématerületek kari intézetekhez kapcsolódnak, így azok oktatási-kutatási programjának összeállításában, továbbá a kutatási témák meghirdetésében az intézeteké a meghatározó szerep.

A doktori iskola neve: Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola
A doktori iskola azonosítója: 41
A doktori iskola vezetője: Dr. Szűcs Péter
Tudományterület: természettudományok
Tudományág: földtudományok
A kiadott fokozat típusa: PhD
Adminisztráció: Dékáni Hivatal (A/4. épület 28. iroda)

Kutatási tématerületek:

• Fluidumtermelő és szállító rendszerek;
• Nyersanyag kitermelés és -előkészítés, környezeti eljárástechnika
• Alkalmazott geofizikai kutatások;
• Alkalmazott földtani és hidrogeológiai kutatások;
• Természet- és társadalomföldrajz.

A DOKTORI ISKOLA TÖRZSTAGJAI

Dr. Dobos Endre, PhD, egyetemi tanár
Dr. Dobróka Mihály, DSc, professor emeritus
Dr. Faitli József, PhD, egyetemi tanár
Dr. Kocsis Károly, MHAS, egyetemi tanár
Dr. Less György, DSc, professor emeritus
Dr. Mucsi Gábor, PhD, egyetemi tanár
Dr. Szabó Norbert Péter, DSc, egyetemi tanár
Dr. Szakáll Sándor, DSc, professor emeritus
Dr. Szűcs Péter, MHAS, egyetemi tanár

A TUDOMÁNYÁGI DOKTORI TANÁCS

Elnök:
Dr. Szűcs Péter, MHAS, egyetemi tanár

Elnökhelyettes:
Dr. Less György, DSc, professor emeritus

Szavazati jogú egyetemi tagok:
Dr. Dobróka Mihály, DSc, professor emeritus
Dr. Kocsis Károly, MHAS, egyetemi tanár
Dr. Mucsi Gábor, PhD, egyetemi tanár
Dr. Szabó Norbert Péter, DSc, egyetemi tanár
Dr. Szakáll Sándor, DSc, professor emeritus
1 fő hallgatói képviselő

Szavazati jogú külső tagok:
Dr. Szabó Szilárd, DSc, egyetemi tanár (DE)
Dr. Szarka László, MHAS, kutatóprofesszor (CSFK GGKI)
Dr. Török Ákos MHAS, egyetemi tanár (BMGE)
Dr. Weiszburg Tamás, PhD, egyetemi docens (ELTE)

Tanácskozási jogú tagok:
Dr. Cehlár, Michal, PhD (TUKE)
Dr. Csőke Barnabás, CSc, professor emeritus (ME)
Dr. Dobos Endre, PhD egyetemi docens (ME)
Dr. Kertész Botond, PhD (Colas Hungária Kft.)
Dr. Kovács Ferenc, MHAS, professor emeritus (ME)
Dr. Patkós Csaba PhD, egyetemi docens (EKKE)
Dr. Takács Ernő, PhD, vezető főtanácsos (MBFSZ)
Dr. Turzó Zoltán, PhD, egyetemi docens (ME)

A TUDOMÁNYÁGI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG

Elnök:
Dr. Szűcs Péter, MHAS, egyetemi tanár

Szavazati jogú egyetemi tagok:
Dr. Kocsis Károly, MHAS, egyetemi tanár
Dr. Less György, DSc, professor emeritus
Dr. Szakáll Sándor, DSc, professor emeritus

Szavazati jogú külső tagok:
Dr. Bodoky Tamás, PhD, nyug. tud. főmunkatárs (MFGI)
Dr. Weiszburg Tamás, PhD, egyetemi docens (ELTE)

A TANULMÁNYI BIZOTTSÁG

Dr. Hegedűs András, PhD, egyetemi docens
Dr. Móricz Ferenc, PhD,  egyetemi docens
Dr. Less György, DSc, professor emeritus
Dr. Rácz Ádám, PhD, egyetemi docens
Dr. Szabó Norbert Péter, DSc, egyetemi tanár

Czímer Bence, PhD hallgatói képviselő
Dr. Kis László, PhD, adjunktus
Kolencsikné Dr. Tóth Andrea, PhD, egyetemi docens
Bata Adrienn, dékáni referens, Dékáni Hivatal

A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI PROGRAMJA

A doktori iskola a földtudományokon belül azon a területen tevékenykedik, amely megfelel a Műszaki Földtudományi Kar képzési profiljának. A tématerületek kari intézetekhez, mint kutatóhelyekhez kapcsolódnak. A kutatási témacsoportokat, és azokon belül az ajánlott témákat a Tudományági doktori tanács fogadja el.

Kutatási tématerület Kutatási témacsoportok:

Fluidumtermelő és szállító rendszerek

• Fluidumtelepek művelési eljárásai
• Integrált kőolaj- és földgáztermelő rendszerek
• Mélyfúrási technológia kutatása és fejlesztése
• Integrált szénhidrogénszállító és –tároló rendszerek kutatása
• Földgázelosztó és –fogyasztói rendszerek kutatása
• Geotermikus energiatermelő és –ellátó rendszerek

Nyersanyag kitermelés és -előkészítés, környezeti eljárástechnika

• Mechanikai eljárástechnika
• Nyersanyag- és hulladékelőkészítés
• Környezeti eljárástechnika
• Környezetvédelmi geotechnika
• Geotechnikai rendszerek
• Geomechanikai kérdések elméleti vizsgálata, földalatti térségek kialakítása
• Természeti és bányászati veszélyek, ellenük való védelem
• A nyersanyagtermelő rendszerek gépesítése automatizálása, karbantartása

Alkalmazott geofizikai kutatások

• Geofizikai inverzió és tomográfia
• Mérnökgeofizikai és környezetgeofizikai módszerfejlesztés
• Szeizmikus módszerfejlesztés
• Elektromágneses módszerfejlesztés
• Mélyfúrási geofizikai módszerfejlesztés
• Geofizikai informatika fejlesztése
• Geofizikai modellezés
• Térinformatikai- és helymeghatározó rendszerek alkalmazása
• Kőzetfizikai kutatások

Alkalmazott földtani és hidrogeológiai kutatások  

• Szénhidrogén genetikai és/vagy migrációs folyamatok kutatása, medenceanalízis
• Hasznosítható szilárd ásványi nyersanyagok komplex kutatása
• Üledékes és vulkáni eredetű képződmények szerkezet-földtani, rétegtani, üledékföldtani, őskörnyezeti és környezetföldtani vizsgálata
• Pleisztocén és holocén ősföldrajzi kutatások
• Alkalmazott ásvány- és kőzettani kutatások
• Mérnökgeológiai kutatások
• Vízföldtani kutatások

Természet- és társadalomföldrajz

• Vallás-, etnikai és politikai földrajzi kutatások
• Népesség és település földrajzi kutatások
• Felszínalaktani, felszínfejlődési és digitális morfometriai kutatások
• Geoinformatika, digitális térképezés, környezeti mnodellezés, domborzatmodellezés és távérzékelés
• Migráció, társadalmi mobilitási és vándorlási folyamatok vizsgálata és térbeli mintázatának kutatása
• Tudománytörténeti kutatások a földtudományok területén.
• Talajtani kutatások, digitáiis talajtérképezés és adatbázis fejlesztés, modellezés

FELVÉTELI ELJÁRÁS

A doktori felvételi pontrendszer a felvételi eljárás objektivitását és a felvételi eredmények kari szintű összevethetőségét szolgálja. A pontozási rendszer segítségével a szakmai tájékozottságot, a kutató munkára való alkalmasságot, a felvételit megelőző TDK és publikációs tevékenységet lehet számszerűsíteni.

A felvételi pontokat szervezett képzésre jelentkező hallgatók esetében az alábbiak szerint kell számítani:

• Szakmai tájékozottság (max. 50 pont)
• Tanulmányi eredmények (t = max. 40 pont)

A tanulmányi eredmények alapján szerezhető pontok számításának az alapja a mesterképzésben szerzett oklevél minősítésének az értéke (pl. kitűnő vagy jeles diploma minősítés esetén D=5, jó minősítés esetén, D=4, közepes minősítés esetén D=3, elégséges minősítés esetén D=2).

A tanulmányi eredmények alapján szerezhető pontok: t=8*D

Szakmai elbeszélgetés (sz = max 10 pont)

A szakmai tájékozottság a Felvételi Bizottság által feltett kérdésekre adott válaszok alapján pontozható. Cél az általános szakmai tájékozottság felmérésére. Minden jelölt a saját szakterületéről kap kérdést. Az értékelésnél sz = 0–10 pont adható.

• A szakmai tájékozottság összpontszáma: S=t+sz
• Kutató munkára való alkalmasság (max. 30 pont)

Tanszéki vélemény a pályázó kutató munkára való alkalmasságáról (0–10 pont),

A benyújtott témavázlat véleményezése (szóban 2-3 percben a jelentkező összefoglalja a kutatási elképzeléseit). Írásban rendelkezésre áll a beadott témavázlat is. (0–10 pont),

• Szabad előadás egy szabadon választott témáról 5 percben (0–10 pont).
• TDK, egyéb publikáció (max. 20 pont)
• Korábban végzett pályázók esetén a szakirodalmi munkásság jelentős lehet, 2-3 szakcikk vagy konferencia előadás max. 10 ponttal értékelhető.

A felvételi évében végző pályázók esetén szakirodalmi tevékenységnek kell tekinteni a TDK dolgozatokat is. Ez utóbbi esetben az alábbi (max. 10) pontértékeket ajánlott figyelembe venni:

Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért helyezés alapján:

10 pont       OTDK-n 1.-3. helyezés,
6 pont         OTDK-n szereplő, de nem díjazott dolgozat

Egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián elért helyezés alapján:

5 pont          ETDK-n 1.-3. helyezés,
2 pont           ETDK-n szereplő, de nem díjazott dolgozat.

Ha a pályázó ugyanazzal a dolgozatával az ETDK-n és az OTDK-n is helyezést ért el, csak egy alkalommal adható részére pont.

Egyéni felkészülő 2016. szeptember 1-től a képzés 4 félév időtartamú második (kutatási és disszertációs) szakaszára jelentkezik. A felvételin túl a komplex vizsgát kell sikeresen teljesítenie, ezen kívül min. 10 kredit értékű publikációval kell rendelkeznie. A felvételi jelentkezést április 15-ig, vagy keresztféléves eljárás esetén november 15-ig lehet benyújtani.

A jelentkezés feltétele a legalább jó minősítésű diploma és a min. P=40 kredit publikációkkal való teljesítése (a publikációs tevékenységekért adható kredittáblázat alapján számítva). A felvételi vizsga keretében a pályázó a komplex vizsgát tesz, amelynek tantárgyait, a Bizottság elnökét és tagjait a Tudományági Doktori Tanács jelöli ki. A felvételi vizsga pontszámai a komplex vizsgán elért K kreditekből (k=2*K pont) szerint számított és a Publikációs kreditek alapján (p= 1.5*P) szerint számított pontokból állnak össze (max. 100 pont).

A minősítéssel nem rendelkező oklevelek esetében a pontozásnál a jelentkező záróvizsga eredményét kell figyelembe venni.

A felvételről – a Tudományági Doktori Tanács javaslatára – az Egyetemi Doktori Tanács dönt. A Tudományági Doktori Tanács javaslatát a felvételi pontszámok alapján készített rangsor előterjesztésével teszi

A felvételi eredményekről az egyetem Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkársága értesíti a jelölteket.

NÉVADÓNK, MIKOVINY SÁMUEL

Mikoviny Sámuel, korának sokoldalú mérnöke, a bányászati szakoktatás megteremtője 320 éve, 1700-ban született Ábelfalván, és 270 éve, 1750. március 26-án hunyt el Trencsén közelében.

Besztercebányán tanult, majd bejárta Európa nyugati és déli országait. Miután 1725-ben hazatért, Pozsonyban vármegyei mérnöki tisztséget vállalt. A Csallóköz árvízvédelmével foglalkozott, s 1727-ben Esterházy József gróf megbízásából elkészítette a Tatai-tó környékének vízrendezési tervét. 1728-ban alkotott episztolájában rögzítette térképkészítési elvét és gyakorlatát: a csillagászati helymeghatározás módját, a kvadráns, a távcső, a dioptria és a másodperces fokbeosztású limbus használatát, a korszerű alapvonal-fejlesztő háromszöghálózat kiépítését és a mágneses deklináció lényegét. A mérések alapjául szolgáló kezdő meridiánt a pozsonyi vár tornyán keresztül vonta meg.

Hét év alatt negyvenkilenc vármegye térképét készítette el. 1:160 000 méretarányú megyei mappái és más térképei lehetővé tették a folyók szabályozásának, a mocsarak lecsapolásának, a termőföldek hasznosításának tervezését és az úthálózat építését.

A Selmecbányán felállított bányatisztképző iskola első tanárává nevezték ki 1735-ben: matematikát, mechanikát és hidraulikát oktatott, továbbá a föld- és bányamérési gyakorlatokat vezette. A selmeci ércelőkészítő művek vízkészletének tározására, mintegy tízévi munkával, hatalmas gátakat és tizenhat tóból álló rendszert épített.

Az osztrák örökösödési háború idején, 1743-ban Mária Terézia megbízta a Szilézia felől fenyegető porosz betörés elleni határvédelem – hágók és szorosok hadiműszaki megerősítései – munkálatainak irányításával. A Vág folyó szabályozási munkái közben megbetegedett, majd meghalt.