Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola

A doktori iskola azonosítója: 41

A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Szűcs Péter
Tudományterület: természettudományok
Tudományág: földtudományok
A kiadott fokozat típusa: PhD
Adminisztráció: Dékáni Hivatal (A/4. épület 28. iroda)
Adminisztratív ügyek: Bata Adrienn, dékáni referens (adrienn.bata@uni-miskolc.hu).

Doktori referens: Dr. Németh Nobert, egyetemi docens (norbert.nemeth@uni-miskolc.hu)

A doktori iskolára vonatkozó információk

A doktori képzésre és doktori iskolára vonatkozó szabályok és formanyomtatványok:

Továbbá elérhetők a doktori iskola tagjai, hallgatói, aktuális témakiírásai, tervezett és megtörtént doktori védések, működési szabályzat és a képzési terv.

 

Dokumentumok Hatálybalépés ideje Archív verzió
Kutatási programok 2025. február 27. 2014. december 1.
Működési szabályzat 2025. július 1. 2024. október 1.
Minőségbiztosítási szabályzat 2020. május 1. 2016. szeptermber 1.
Együttműködési megállapodások Folyamatosan bővül  
Doktori szabályzat 2025. július 1.  2024.július 1. 

A doktori iskola bemutatása

A Műszaki Föld- és Környezettudományi Karon vagy más műszaki és természettudományi karon MSc szintű diplomát szerzett, kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek lehetőségük van a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában tovább folytatni tanulmányaikat, egyénre szabott oktatási és kutatási programok keretében. A doktori képzés nappali, levelező és egyéni felkészülési formában folyhat. A képzés időtartama 8 félév.

A doktori iskola célja a földtudományi alapismereteket igénylő mérnöki tevékenység szilárd tudományos megalapozása, valamint a karunkon folyó egyetemi szintű képzéshez kapcsolódó fejlesztéseket, pályázatokat támogató eredmények publikálása. Az 1990-es években indult PhD-képzés eredményeire építve a doktori iskola új és kiterjedt lehetőségeket kínál a karon rendelkezésre álló szellemi erőforrások hasznosítására, korszerűsítésére.

A doktori iskola a földtudományokon belül azon a területeken tevékenykedik, melyek megfelelnek a kar képzési profiljának. A tématerületek kari intézetekhez kapcsolódnak, így azok oktatási-kutatási programjának összeállításában, továbbá a kutatási témák meghirdetésében az intézeteké a meghatározó szerep.

Kutatási tématerületek:

  • Fluidumtermelő és szállító rendszerek;
  • Nyersanyag kitermelés és -előkészítés, környezeti eljárástechnika
  • Alkalmazott geofizikai kutatások;
  • Alkalmazott földtani és hidrogeológiai kutatások;
  • Természet- és társadalomföldrajz.

A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI PROGRAMJA

Névadónk

Mikoviny Sámuel, korának sokoldalú mérnöke, a bányászati szakoktatás megteremtője 320 éve, 1700-ban született Ábelfalván, és 270 éve, 1750. március 26-án hunyt el Trencsén közelében.

Besztercebányán tanult, majd bejárta Európa nyugati és déli országait. Miután 1725-ben hazatért, Pozsonyban vármegyei mérnöki tisztséget vállalt. A Csallóköz árvízvédelmével foglalkozott, s 1727-ben Esterházy József gróf megbízásából elkészítette a Tatai-tó környékének vízrendezési tervét. 1728-ban alkotott episztolájában rögzítette térképkészítési elvét és gyakorlatát: a csillagászati helymeghatározás módját, a kvadráns, a távcső, a dioptria és a másodperces fokbeosztású limbus használatát, a korszerű alapvonal-fejlesztő háromszöghálózat kiépítését és a mágneses deklináció lényegét. A mérések alapjául szolgáló kezdő meridiánt a pozsonyi vár tornyán keresztül vonta meg.

Hét év alatt negyvenkilenc vármegye térképét készítette el. 1:160 000 méretarányú megyei mappái és más térképei lehetővé tették a folyók szabályozásának, a mocsarak lecsapolásának, a termőföldek hasznosításának tervezését és az úthálózat építését.

A Selmecbányán felállított bányatisztképző iskola első tanárává nevezték ki 1735-ben: matematikát, mechanikát és hidraulikát oktatott, továbbá a föld- és bányamérési gyakorlatokat vezette. A selmeci ércelőkészítő művek vízkészletének tározására, mintegy tízévi munkával, hatalmas gátakat és tizenhat tóból álló rendszert épített.

Az osztrák örökösödési háború idején, 1743-ban Mária Terézia megbízta a Szilézia felől fenyegető porosz betörés elleni határvédelem – hágók és szorosok hadiműszaki megerősítései – munkálatainak irányításával. A Vág folyó szabályozási munkái közben megbetegedett, majd meghalt.