Befejeződött a GINOP 5.5.18-2019-00125 projekt
A projektet a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Bányászati Szövetség közösen valósította meg, együttműködve a Miskolci Egyetemmel, melyben fő cél az volt, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. – új nevén MVM Mátra Energia Zrt. (ME Zrt.) – szerkezetváltása kapcsán hogyan javíthatunk az ott dolgozók munkaerőpiaci alkalmazkodóképességén, milyen feltételek megléte esetén lehet az átmenet igazságos és méltányos.
Az Európai Parlament által 2018. április 17-én elfogadott, minden uniós tagállamra nézve kötelező jellegű környezetvédelmi előírások különösen nehéz helyzetbe hozták az európai szénerőművet, így a villamos áram előállítására jelentős mértékben lignitet használó Mátrai Erőművet is, melyet a szén-dioxid kvóta árak emelkedése is sújtott. Jól látható volt, hogy a két bányában (Visonta, Bükkábrány) dolgozók számára megoldást, kiutat kell találni, nem szabad magukra hagyni a munkavállalókat.
A projekt minden eleme, javaslata a munkaerő-piaci átmenet zavartalan lebonyolítását szolgálja, csökkentve a bányász munkavállalók bizonytalanságát, kiszolgáltatottság érzetét. Ezért is volt fontos megvizsgálni a régió főleg bányaipari foglalkoztatási, munkaügyi kérdéseit, azok kritikus pontjait, figyelemmel a 2000-es évek bányaipari szerkezetátalakítási programjainak máig meglévő hatásaira, az átalakuló ipar szerkezetére és a munkaerő kereslet-kínálat összefüggéseire, kritikus pontjaira.
Elemezés készült az Észak-magyarországi régió munkaerő ingázási és a mobilitási jellemzőiről is, annak érdekében, hogy a látható legyen, hogy a ME Zrt. dolgozói számára jelenthet-e problémát a lakóhelyétől távolabbi munkavégzés. A munkaerőpiaci átmenetet segítését szolgálta az elvégezett kvantitatív kutatás az Észak-magyarországi cégeknél, melyek a Mátrai Erőmű Zrt. 50 kilométeres körzetében helyezkednek el és az ágazati besorolásuk alapján jövőbeni foglalkoztatói lehetnek a felszabaduló munkaerőnek.
Az elmúlt évek, évtizedek megmutatták, hogy egy ekkora volumenű átalakítás, mint ami a társaságra, annak dolgozóira vár, nem zajlik le stressz mentesen, folyamatos a bizonytalanság a dolgozók életében. Ezt csökkentheti az állandó párbeszéd a munkaadó és a munkavállalók képviselői között, ennek fontos eszköze a kollektív szerződés, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabály, jogok és kötelezettségek származnak belőle, amelyeket be kell tartani, mint egy jogszabályt. Ezen eszköz fontos lehet az átmenet időszakában.
A projekt keretében 7 ország szénkivezetési tapasztalatait is megjelennek: Németország, Egyesült Királyság, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Csehország, Spanyolország, valamint a Világbank ezen témában leírt ajánlásai.
Az átmenetre nem csak technikailag, műszakilag, a munkaerőpiacot elemezve kell felkészülni, hanem a Zrt-től elkerülő dolgozók munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének javítása is elengedhetetlen. Erre is keresett megoldásokat a pilot projekt keretében a szakértői csapat. Kidolgozásra került egy olyan módszertan, amely felhasználható – természetesen az adott körülményekre, cégre szabva – a bányászati ágazatban szerkezetváltásra kényszerülő vállalatoknál dolgozók munkaerő-piaci alkalmazkodó képességének segítésére. A módszertan részletesen leírja a pilot projekt elemeit – képzés, személyes tanácsadás, szolgáltatás fejlesztés, tájékoztató rendezvény, stb. -, az egyes programokon résztvevők toborzásának, bevonásának módját, szempontrendszerét. Ennek keretében 16 órás Williams Életkészségek® stresszkezelő és kommunikációs készségfejlesztő tréningre is sor került, amelyen a résztvevők jelentős pozitív változása a megnyitó és a zárás között, nyitottságban, felszabadultságban, kommunikációban jól megfigyelhető volt.
Projekt eredményeinek, elemzéseinek felhasználásával javaslatcsomag készült a döntéshozók számára a bányászati ágazat munkaerőpiaci helyzetével (munkaerőpiaci átmenet és munkaerőpiaci egyensúly), a felmerülő felnőttképzési igényekkel és a rendelkezésre álló lehetőségekkel, kínálattal kapcsolatban.
A projekt honlapja: http://mepa.banyasz.hu/
