Műszaki Földtudományi Kar
Miskolci Egyetem
2017. 01. 12.
Mesterképzés

Figyelem!  Részletes információk elérhetőek a 2016-os felvételi eljárással kapcsolatban a Felvételi Tájékoztató oldalon.

A Műszaki Földtudományi Kar főként a három alapszakára épülő mesterszakokat kínálja a hallgatóknak, melyek segítségével a már alapképzésben megszerzett gyakorlati ismereteket fejleszthetik tovább az elméleti tudásanyag bővítésével. A mesterszakok interdiszciplináris – természettudományi és műszaki – jellege miatt bizonyos határokon belül lehetőség van a nem földtudományi mérnökként vagy környezetmérnökként végzettek felvételére is. Mesterképzésre már meglévő, legalább alapszakos diplomával lehet jelentkezni. A képzés ideje egységesen 4 félév.

A felvételi minden esetben szóbeli, a végeredménybe a felvételi eljáráshoz feltöltött BSc vagy MSc szintű mérnöki diploma eredménye, a szóbeli felvételi elbeszélgetés eredménye és a többletpontok számítanak be. Amennyiben a felvételiző nem éri el a korábbi tanulmányokból minimálisan beszámítható 80 kreditet a természettudományos-, a gazdasági és humán-, valamint szakmai ismeretekből, akkor a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szereznie. A legalább 50 beszámítható kredittel nem rendelkező hallgató nem vehető fel a mesterképzésbe. A hiányzó kreditek pótlására a kar egyéni tantárgyfelvételi lehetőséget biztosít részismeretek megszerzése keretében.

Az oktatott MSc szakok, illetve szakirányok és modulok országos viszonylatban is egyedülállóak. A képzés során igen nagy hangsúly helyeződik az ipari igényeknek megfelelő szakemberek képzésére. Ezt nem csak a döntően 4 hetes kötelező szakmai gyakorlat mutatja, hanem az is, hogy az ipari kapcsolatok véleményére és segítségére nagymértékben támaszkodik az oktatás. A kiváló szakmai tudással és gyakorlati ismeretekkel rendelkező ipari kollégák rendszeres meghívott előadók egyes tantárgyak keretében. A 2014-ben alapított MOL Intézeti Tanszék is kiváló példája az ipar és az oktatás együttműködésének, hiszen ez a tantervek kidolgozásában, folyamatos felülvizsgálatában és a tanórák megtartásában is megnyilvánul. Ez által az oktatási egységek arányai, azok tartalma a szakma által támasztott igényeknek megfelelő. Az oktatás során a hallgatók olyan gyakorlati problémákkal szembesülnek, illetve kapnak rá megoldást, melyek a munkába állásuk után szakmai előnyt biztosítanak számukra. A cégek részéről már a szakmai gyakorlati helyek egyeztetésénél megjelennek a munkaerő piaci igények, ugyanis közel annyi gyakorlatos hallgatót fogadnak, ahány új munkavállalóra a következő években szükségük lesz.

Az MSc végzettségű hallgatóink, többek között a speciális ismereteket hordozó szakoknak köszönhetően, az átlagostól magasabb mérnöki fizetésre számíthatnak. A munkaerő piaci igények egyre nagyobb mértékben igénylik az angolul jól beszélő munkavállalókat. Az akkreditálás alatt álló új szakunkkal együtt immár négy mesterképzési programunk érhető el angol nyelven történő oktatással is. A végzettek előtt így szélesre tárul a lehetőség a nemzetközi színtéren történő munkavállalásra is. Mérnökeink a világ számos pontjára jutottak el munkavállalóként. Volt hallgatóink dolgoztak, illetve ma is dolgoznak Európa országaiban, Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Amerikában is. Ez jelenthet egy sűrűn lakott nagyvárost is, de akár egy több száz kilométer távolságban lakatlan sivatagi területet is. Mindenki megtalálhatja saját maga részére a kalandos, vagy éppen a biztos megélhetést jelentő munkahelyet. Végzős hallgatóink sok esetben már aláírt munkaszerződéssel a kezükben veszik át MSc diplomájukat az egyetem rektorától. Számos volt hallgatónk tölt be vezetői pozíciót hazai és nemzetközi szakmai cégeknél, akiket az Alma Mater-hez és a selmeci hagyományokhoz fűződő erős kötelékek önzetlen szakmai együttműködésre ösztönöznek.

A képzések az alábbi mesterszakokon és szakirányokon folynak:

Bánya- és Geotechnikai mérnöki mesterszak

Információ:
Teljes szakleírás és követelmények (.pdf)
Mintatanterv (.pdf)
Új mintaterv (érvényes 2011. szeptembertől iratkozottakra) (.pdf)
Tárgyleírás (.pdf)

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező mérnökök képzése, akik alapképzési szakon szerzett ismereteikre építve képesek a külszíni és mélyművelésű bányászati tevékenység, speciális felszín közeli földmunkák, valamint bányászati jellegű földalatti térségek létesítése és alagútépítés során jelentkező földtani, geotechnikai, műszaki, technikai, gazdasági feladatok megoldására, továbbá a természeti veszélyek és környezeti problémák felismerésére, kezelésére, a veszélyek elhárítására. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak termelésirányítói, tervezői, szakértői, hatósági feladatok ellátására, ismereteik alapján szűkebb szakterületükön kutató-fejlesztő munkára nemzetközi együttműködésre. Tanulmányaik alapján alkalmassá válnak kreatív alkotó és kutató munkára, Ph. D. képzésben való részvételre.

Hazánkban jelenleg mintegy 8-900 db működő bányát tartanak nyilván, amelyek évente kb. 80 Mt, nem nélkülözhető ásványi nyersanyagot termelnek. Ezek tervezéséhez, irányításához, üzemeltetéséhez szakemberekre van szükség, amit részben kielégíthetnek a B. Sc. képzésben végzettek, de szükség van a – kutatások, fejlesztések, a komplex tervezési feladatok és a nagy, több millió tonna kőzetet és ásványt termelő mélyművelésű vagy külfejtéses bányaüzemek irányításához, üzemeltetéséhez – az elméletileg jobban felkészült, képzettebb szakemberekre is.

A szakon belül, a szakirányok kialakításánál rokon szakterületek összevonására került sor: külfejtés és geotechnika, valamint mélyművelés és alagútépítés. Mind a négy szakterületen folyt az oktatás az elmúlt időszakban is, de az alagútépítés önállóan csak blokkokban, illetve szakmérnök képzésben jelent meg. Az alagútépítés iránt az érdeklődés mindig a gazdasági fellendülés időszakában nő meg, mivel költséges tevékenységről van szó, ugyanakkor egyre gyakrabban van szükség nagy méretű földalatti terek létesítésére, mivel egyes területeken a közlekedés, a különleges hulladékok elhelyezése, anyagok tárolása stb. a felszínen nem oldható meg. Jelenleg hazánkban a legfontosabb napirenden lévő témák ezen a szakterületen: a metróépítés, az M0-ás autópálya budai szakaszának építése, Bátaapátiban a kis- és közepes aktivitású atomerőműi hulladék elhelyezése földalatti tárolókban mintegy 300 m-es mélységben, a paksi nukleáris hulladék elhelyezése Fazekasboda környékén mély geológiai tárolóban (kb. 600 m). Környezetvédelmi okokból várhatóan egyre több közlekedési útvonal, parkoló, tároló és egyéb létesítmény felszín alá kényszerül, amint ezt a fejlettebb, nagyobb népsűrűségű országokban, körzetekben már ma is tapasztalható. Ezeknek a földalatti térségeknek, vágatrendszereknek a kialakítása a bányaépítéssel rokon terület, a szakemberektől magas szintű elméleti és gyakorlati felkészülést igényel.

A geotechnikai feladatok sokaságát sorolni sem érdemes, hiszen minden építkezés, út- és vasútépítés, közműlétesítés, vízrendezés, árvízvédelem, külfejtés, rekultiváció stb. jelentős geotechnikai feladattal, földmunkával jár, különféle földművek létrehozását, karbantartását, gyakran átalakítását követeli meg. Sajnos nem csökken a települések geotechnikai okokra visszavezethető veszélyeztetése (pinceomlások, löszfalak és egyéb természetes rézsűk omlásai, suvadások, rogyások, lejtőcsúszások, sárfolyások stb.), ezek megelőzésére és a bekövetkező károk helyreállítására, a problémák megoldására jól képzett szakemberekre van szükség.

A különleges feladatok között az ipari robbantástechnika és a bányamérési feladatok említhetők, ahol a képzett szakemberekre, az utánpótlásra folyamatosan szükség van.

Előkészítéstechnikai mérnöki mesterszak

Információ:
Teljes szakleírás és követelmények (.pdf)
Mintatanterv (.pdf)
Tárgyleírás (.pdf)

A képzés célja olyan speciális szakemberek képzése, akik az előkészítéstechnikai eljárások és berendezések, valamint előkészítési technológiai rendszerek kialakítása, tervezése és üzemeltetése, eljárástechnikai és gazdasági értékelése, automatizálása és folyamatirányítása feladatainak elvégzésére megfelelő műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. A nyersanyagelőkészítési modulon végzett mérnökök előkészítéstechnikai feladatai: a szenek osztályozása, dúsítása és brikettezése; az ércek és ásványbányászati nyersanyagok aprítása és dúsítása, darabosítása; az építőipari, szilikátipari, kőbányászati nyersanyagok aprítása és osztályozása; a durva és finomkerámiai nyersanyagok őrlése, tisztítása, szárítása és granulálása; a kohászati alap- és segédanyagok aprítása, osztályozása, dúsítása, darabosítása és homogenizálása; hulladékok aprítása, a hulladéktöretből vagy -őrleményből a hasznos komponensek kinyerése (dúsítása), a termékek darabosítása. Az általános eljárástechniai modulon végzett mérnökök előkészítéstechnikai feladatai: az élő-, holt vagy izolált biomassza, az élelmiszer-, gyógyszer-, vegyipari, valamint környezeti ipar nyers- és alapanyag termelési technológiáját felépítő mechanikai, termikus és biológiai eljárásainak – főként őrlés és granulálás, tisztítás, szárítás, fázisszétválasztás, méret szerinti osztályozás, keverés és homogenizálás, aerob és anaerob lebontás, lugzás-oldás és extrakciós eljárások – fejlesztése, tervezése, valamint ezen eljárásokból felépülő technológiák berendezéseinek kiválasztása, eljárástechnikai megtervezése, technológiai rendszerek üzemeltetése, folyamatszabályozásának megtervezése és megoldása.

Az előkészítéstechnika az anyagok valamilyen társadalmilag fontos cél érdekében történő átalakításával foglalkozik. A tudományterület története szerint kialakult egyik legfontosabb feladata a primer és szekunder nyersanyagok, mint pl. az építőanyagok, fekete- és színes fémek ércei, energiahordozók, ritka- és nemesfémek ércei, ipari ásványok, élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipari nyersanyagok, a fogyasztásból és iparból, szolgáltatásból eredő hulladékok, melléktermékek fizikai, fizikai-kémiai eljárásokkal (összefoglalóan mechanikai eljárásokkal), valamint biológiai eljárásokkal történő előkészítése, amely biztosítja a megfelelő minőségű alapanyagot a feldolgozó ipari tevékenység számára.

Hazánkban jelenleg mintegy 800-900 db működő bányát tartanak nyilván, amelyek többségéhez tartozik előkészítő mű is, és amelyek évente kb. 80 Mt, nem nélkülözhető primer ásványi nyersanyagot termelnek. Az alkalmazott eljárások fejlesztésével és új eljárások bevezetésével csökkenthetjük a primer nyersanyag felhasználást. Az előkészítőművek tervezéséhez, irányításához, üzemeltetéséhez szakemberekre van szükség, amit csak részben elégíthetnek ki a BSc képzésben végzettek, szükség van ugyanis a kutatások, fejlesztések, a komplex tervezési feladatok elvégzésére az elméletileg jobban felkészült, képzettebb szakemberekre is.

A primer nyersanyagtermeléshez kapcsolódó előkészítési feladatokon túl, a fenntartható fejlődés érdekében a rendelkezésre álló erőforrásokat kímélni kell, egyrészt a fogyasztás és a termelés során elhasznált anyagok, technológiai maradékanyagok (ásványi anyagok melléktermékek, mint a bányameddők, kohászati salakok, erőműi pernyék és építési hulladékok), valamint az elhasznált termelési és fogyasztási eszközök szerkezeti anyagainak felhasználásával. A fogyasztási és termelési hulladékokat előkészítési (fizikai-mechanikai, termikus) eljárásokkal másodnyersanyaggá, másodtüzelőanyaggá kell formálni, hogy az anyagok újra a termelési láncba visszajussanak. Máskor a legkülönfélébb gyártási technológiákban – mint pl. élelmiszeripar, gyógyszeripar, malomipar, állati takarmányipar stb. – az előkészítéstechnikában ismert (mechanikai, biológiai, termikus) eljárásokkal alakítják át az anyagokat, mezőgazdasági nyersanyagokat: szárítják, őrlik, tisztítják, keverik, tárolják, szállítják, aerob vagy anaerob módon lebontják, szükséges esetben a folyadék-szilárd, gáz-szilárd, folyadék-gáz keverékeket fázisaikra bontják stb..

Földtudományi mérnöki mesterszak

Információ:
Teljes szakleírás és követelmények (.pdf)
Mintatanterv (.pdf)
Tárgyleírás (.pdf)

A képzés célja geológus- és geofizikus-mérnökök képzése, akik rendelkeznek a földtani közeg, az ásványi nyersanyagok kutatásához, az azokkal való gazdálkodáshoz, valamint a környezetvizsgálatok elvégzéséhez, környezetszennyezések lehatárolásához szükséges földtani és geofizikai ismeretekkel, s az ezen feladatokhoz kapcsolódó mérnöki módszerek magas szintű ismeretével. Képesek továbbá a kreatív irányításra, a kutatások tervezésére és új módszerek kifejlesztésére. A megszerzett magas szintű gyakorlati, továbbá elméleti ismereteik birtokában alkalmasak a szakterület kutatásfejlesztési feladatainak végzésére és irányítására, valamint a tudományos kutatásokba való bekapcsolódásra és PhD képzésben való részvételre.

A szakképzettség várható magyarországi hasznosítási területét azok a vállalatok és gazdasági társaságok, szakmai kutató intézetek és szakhatóságok jelentik, amelyek ásványi nyersanyagok gazdálkodásával, ennek tervezésével és szabályozásával foglalkoznak. A földtudományi ismeretek mellett kapott erős mérnöki képzés az alkalmazott földtudományi irányok és technológiák kutatására, művelésére, felügyeletére szakosodott intézményeket teszi az itt végzett hallgatók fő felvevő piacává. Ezek például a fosszilis energiahordozókat, fémes és nem-fémes ásványi nyersanyagok kutatását itthon és a közeli regionális környezetben végző más hazai és külföldi tulajdonú gazdasági társaságok (pl. MOL, Rotaqua KFT, TXM, Toreador, Carpathian Gold, Magyar Mining, Whitehorse KFT, Whitecoal KFT stb), környezettechnológiai tervező és kivitelező társaságok (pl. Golder Associates Hungary, Mecsek-Öko Zrt, Mecsekérc Zrt, Mott McDonalds) továbbá a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, MÁFI, MÁELGI, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok, önkormányzatok.

A földtani-geofizikai kutatásra képzett szakemberek a korábbi évtizedekben (főleg a KGST együttműködés keretében) számos nemzetközi kutatási feladat megoldásában nagy számban vettek részt, illetve vezették azokat (Kína, Kuba, Mongólia, Vietnám, arab országok, stb.). A 90-es éveket követően a földtani szakma globalizálódásával hallgatóink a világ számos más országában kaptak és kapnak munkát a hazai lehetőségeken kívül (Kanada, Izland, Németország, Szlovákia, Románia, Norvégia). Ez az igény ma még fokozottabb, a lehetőség a következő időkben is várhatóan növekszik. Ugyanígy várható nemzetközi hallgatói érdeklődés az említett országokból, illetve más európai országokból.

Geográfus mesterszak

Információ:
Teljes szakleírás és követelmények (.pdf)
Tantervek (.pdf)

Választható szakirány: Geoinformatika

Képzési idő: 4 félév, az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kredit

Számításba vehető alapképzési szakok: földrajz, földtudomány, környezettan, építészmérnök, földmérő és földrendező mérnök, tájépítő és kertépítő mérnök, környezetmérnök, turizmus-vendéglátás

Oktatott szakmai ismeretek: adatgyűjtés, elemzés, térinformatikai szoftver ismeretek(ArcGIS, Multispec, Erdas stb.), adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika.
Ezen felül: Tér és társadalom kapcsolatelemzés, K+F és projektmenedzsment, Táj- és környezettervezés, Regionális- ls területi fejlesztés.

Az oklevélben szereplő szakképzettség: Okleveles Geográfus (MSc.)

Elhelyezkedési lehetőségek: országos hatáskörű szervek, államigazgatási-, vízügyi-, környezeti-, táj- és természetvédelmi szakhatóságok, területi- településfejélesztési szervek, kistérségi társulások, önkormányzatok.

Elérhetőség: Földrajzi Intézet,
3515 Miskolc-Egyetemváros
46/565-072

Földrajz-Geoinformatika Intézet

A cél olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak legyenek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

Alkalmasak:

• az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni,

• az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe rendezni, vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon rendszerezni,

• a rendezett adatbázisokban műveletek végzésére és modellalkotásra,

• az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, AutoCAD, Grass stb.) használatára.

Az országos geográfus képzés céljaihoz hasonlóan képzésünk eddig is és a jövőben is korunk társadalmi-gazdasági kihívásainak, a helyi és regionális társadalmi önszerveződés és intézményrendszer megerősödésével összefüggő feladatoknak kívánt és kíván megfelelni. Általánosságban olyan problémamegoldó, elmélyült természet és társadalomtudományi ismereteinek szintetizálására, térlátásra és térbeli gondolkodásra képes szakember (geográfus) képzése a cél, aki a földrajzi környezet kölcsönhatásait, térbeli sajátosságait kutatja. Továbbra is olyan geográfusok képzése is a célunk, akik a műszaki, széleskörű műszaki földtudományi alapképzésre támaszkodva ismerik a földrajzi burkok és rendszerei természetes működését, valamint ezek társadalomföldrajzi hatását. A Miskolcon végzett, alapvetően térinformatikai és geomorfológiai beállítottságú geográfusok a kutatásban és a gyakorlatban egyaránt alkalmasak az összetett szemléletű táj-, környezet-, természetvédelmi és gazdálkodási szempontok, a gyakorlati település-, illetve területfejlesztési, tájépítészeti elképzelések, valamint az államigazgatási és vállalkozói döntések előkészítésére, vagy meghozatalára. A geográfusok helyi oktatása lehetővé teszi, hogy a környezet sokrétű hatásait a hallgatók összefüggéseiben és átfogóan megismerjék.

Hidrogeológus mérnöki mesterszak (angol és magyar nyelven)

Információ:
Teljes szakleírás és követelmények (.pdf)
Mintatanterv (.pdf)
Tárgyleírás (.pdf)

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles hidrogeológus mérnök

A képzési idő 4 félév, az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kredit

A képzés célja olyan magasan kvalifikált mérnökök képzése, akik képesek a felszíni és felszín alatti vizek földtani és környezetvédelmi kérdéseinek, valamint a vízvédelmi, vízminőség-védelmi, vízbázis-védelmi, víz-kárelhárítási feladatoknak, másrészt a különböző feladatokhoz kapcsolódó mérnöki létesítmények (épületek, mélyépítési műtárgyak, víztározók, földművek, utak, víztározók, külfejtések, mélyművelésű bányák, stb.) építésénél felmerülő problémáknak a megoldására, tudományterületükön kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a Víz Keretirányelv fogalmaz meg fontos feladatokat vízkészleteinket illetően. A hazai vizekkel foglalkozó szakemberek számára az egyik legfontosabb cél az, hogy a jogszabályban rögzített módon felszíni és felszín alatti vizeinket jó állapotba hozzuk 2015-ig. Hazánkban a megújuló energiaforrások részarányának növelésében fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia hasznosításának. A geotermikus energia hosszú távú hasznosítása is azonban elképzelhetetlen a felszín alatti vízkészletek védelme nélkül.

A hidrogeológus mérnök mesterszakon végzett szakemberek egyrészt a felszíni és felszínalatti vizek földtani és környezetvédelmi kérdéseivel, valamint vízvédelmi, vízminőség-védelmi, vízbázis-védelmi, vízkárelhárítási és vízgazdálkodási feladatokkal, a geotermikus energiahasznosítás vízföldtani jellegű vonatkozásaival, másrészt a különböző mérnöki létesítmények (épületek, alagutak, út, vasút, metró, külfejtések, víztározók, stb.) építésének vízföldtani, mérnökgeológiai, geotechnikai problémáival foglalkoznak mind a kutatás és tervezés, mind a kivitelezés során.

A felszíni és felszín alatti különböző típusú szennyeződések egyre növekvő száma miatt a vízigények mennyiségi és minőségi kielégítése egyre nagyobb feladatokat ró majd a hazai szakemberekre a jövőben. Jelentős mértékben növekednek azok a műszaki feladatok is, amelyek megoldásához mérnökgeológiai ismeretekre van szükség. A kedvező adottságokkal rendelkező területek beépítésre kerültek, s így mind kedvezőtlenebb területeken egyre bonyolultabb szerkezeteket, műtárgyakat kell megépíteni.

Környezetmérnöki mesterszak

Információ:
Teljes szakleírás és követelmények (.pdf)
Tantervek (.pdf)
Tárgyleírás(.pdf)

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és irányítási ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik képesek a meglévő, ill. potenciális környezeti veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, ill. csökkentésére, továbbá kárelhárítási projektek irányítására. Megfelelő technológiai megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak a környezeti szennyezések megelőzésére. A végzett okleveles környezetmérnökök Ph.D. képzésen folytathatják tanulmányaikat.

Alkalmasak:

• hulladékgazdálkodási rendszerek tervezésére, üzemeltetésére;

• hulladékkezeléssel, ártalmatlanítással kapcsolatos feladatok tervezésére, kivitelezésére;

• hulladéklerakók tervezésére, üzemeltetési feladatainak ellátására, hulladéklerakók rekultivációs feladatainak megoldására, a monitoring rendszer tervezésére, üzemeltetésére, az utógondozás irányítására;

• szennyezett területek vizsgálatára, feltárására, értékelésére, a kárelhárítás szükségességének és módjának a meghatározására, a kárelhárítás kivitelezésében való részvételre, annak irányítására;

• felszín alatti vízáramrendszerek hidrodinamikai és transzport modellezésére;

• hatásvizsgálatok, környezetvédelmi felülvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására;

A B.Sc. szintű környezetmérnöki alapképzésre épülő M.Sc. szintű környezetmérnöki mesterképzés képesítési követelményeit az iparban, a hatóságoknál, az államigazgatásban, a tudományos életben dolgozó szakemberek elvárásai, visszajelzései és eddigi tapasztalataink alapján készítettük el. Felhasználtuk a különböző szinteken (ötéves nappali körnezetmérnök, ill. posztgraduális környezetvédelmi szakmérnök és környezetirányítási szakértő) végzett diákjaink visszajelzéseit is annak érdekében, hogy a képzés oldaláról továbbra is magas szinten feleljünk meg a gyakorlati/szakmai követelményeknek és a jövő kihívásainak.

A szakirányú BSc képzéshez illeszkedő MSc program a környezetvédelem két hazai vonatkozásban is jelentős és dinamikusan fejlődő területével foglalkozó szakemberek képzését célozza meg az új képzési struktúra keretein belül. Az egyik hangsúlyos terület a hulladékok keletkezésének, hasznosításának, kezelésének és ártalmatlanításának gyorsan fejlődő mérnöki ismereteket igénylő területe. A hulladékgazdálkodást érintő kérdések közül a perspektivikus hulladékhasznosító és -újrahasznosító, a hazánkban egyre nagyobb teret kapó hulladékégetés és az ellenőrzött hulladéklebontó eljárások, biogáz hasznosítás és a hulladéklerakó üzemeltetés, utógondozás, monitorozás magas színvonalú oktatása és ezek környezetvédelemi hatása alkotja a tananyag vázát. A másik a felszínalatti vizek védelmével kapcsolatos hidrogeológiai, műszaki és technológiai ismeretek magas színvonalú – tervezői feladatokra is felkészítő – programja, az alkalmazott hidrogeológia, és az erre szorosan épülő szennyezett területek kármentesítésének kérdése. A képzésben ezért helyet kap szennyezett területek feltárása, kármentesítések tervezési és technológiai kérdései, a szennyezett területek kezelése, revitalizációja és utógondozása, és másodlagos területhasználatának kérdése.

Olaj- és gázmérnöki mesterszak

Információ:
Teljes szakleírás és követelmények (.pdf)
Mintatanterv (.pdf)
Új mintatanterv (érvényes 2011. februártól iratkozottakra) (.pdf)
Tárgyleírás (.pdf)

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles olaj- és gázmérnök

Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése:

• olajmérnöki szakirány

• gázmérnöki szakirány

A képzési idő 4 félév, az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kredit

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik rendelkeznek a kőolaj-, földgáz- és geotermális energiahordozó készletek feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez, szállításához, tárolásához, szolgáltatásához és felhasználásához szükséges technológiai ismeretekkel, továbbá infrastrukturális rendszerek tervezéséhez, létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges felkészültséggel, a mérnöki tevékenység végzéséhez elengedhetetlen ismeretekkel és készségekkel, továbbá elméleti tudásuk birtokában alkalmasak a szakterület kutatás-fejlesztési feladatainak végzésére és irányítására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

A kőolaj és a földgáz Magyarország, az EU és az OECD országok primerenergia felhasználásának 2/3-ad részét fedezi. Az olaj- és gázmérnökök ennek a két, kiemelkedően fontos energiahordozónak a feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez, szállításához, tárolásához, szolgáltatásához és felhasználásához kapcsolódó tevékenységeket végzik. Az olajmérnöki szakirányon végző mérnökök elsősorban az olaj-, víz- és gázkutak mélyfúrással való létesítése, termelése, fluidumtároló rétegek művelése és rezervoármechanikája szakterületeken jelentkező mérnöki tevékenységek végzéséhez szükséges szakismeretekkel rendelkeznek. A gázmérnöki szakirányon végző mérnökök a földgáztermeléshez, szállításhoz és tároláshoz, továbbá a földgázellátáshoz és földgázfelhasználáshoz szükséges szakismereteket sajátítják el. A fejlődési trendek alapján látható, hogy a kőolaj és a földgáz a 21. század legfontosabb, mással nem helyettesíthető energiahordozói, ezért a kapcsolódó mérnöki szakismeretekre és tevékenységekre hosszú távon is szükség lesz. Hangsúlyozni kell, hogy az olaj- és gáziparban jellemzően nemzetközi társaságok tevékenykednek, ennek megfelelően a szakterületre képzett mérnököknek meg kell felelni a nemzetközi szakmai elvárásoknak. Ezt a követelményt a szakon korábban végzett mérnökök is teljesítették az elmúlt évtizedekben, és a hazai, illetve nemzetközi társaságoknál egyaránt megállták a helyüket. Az elmúlt évtizedben a hazai olaj- és gázipar integrálódott a nemzetközi szektorba, de a változás nem okozott zökkenőket, mert megfelelően felkészült szakembergárda állt rendelkezésre.

Angol nyelvű olajmérnöki mesterszak (MS in Petroleum Engineering)

Információ:
Mintatanterv (.pdf)

A kőolaj és a földgáz Magyarország, az EU, és az OECD országok primer energia felhasználásának 2/3-ad részét fedezi. Az olajmérnökök ennek a két, kiemelkedően fontos energiahordozónak a feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez, és szállításához, kapcsolódó tevékenységeket végzik. Feladatuknak megfelelően elsősorban az olaj-, víz-, és gázkutak mélyfúrással való létesítése, termelése, a fluidumtároló rétegek művelése és rezervoármechanikája szakterületeken jelentkező mérnöki tevékenységek végzéséhez szükséges szakismeretekkel kell rendelkezniük.

A fejlődési trendek alapján belátható, hogy a kőolaj és a földgáz a 21. század legfontosabb, mással nem helyettesíthető energiahordozói, ezért a kapcsolódó mérnöki szakismeretekre és tevékenységekre hosszú távon is szükség lesz.

A nemzetközi olajipar szakember-ellátásában jelentős változások történtek az utóbbi években és az általános trend szerint általában a szakember-igény meghaladja a képzési kapacitást. Mivel ugyanakkor jelentős elöregedés is tapasztalható az iparágban, a magas színvonalú olajmérnök-képzésre igen jelentős nemzetközi igény van.

Az olajmérnöki szak képzési programja olyan speciális bányászati tevékenységre készít fel, amely folyékony vagy gáznemű energiahordozók (tágabb értelemben ásványi nyersanyagok) fúrt kutakon keresztül történő kitermelését, előkészítését, és csővezetékes szállítását végzi. Az olajmérnök szakmai illetékességi területébe a szénhidrogén kutaktól a felhasználókig kiépített technológiai rendszer tartozik. Egyik oldalon a föld- és környezettudományi ismereteket nyújtó (geológus, geofizikus, hidrogeológus, környezetmérnök), míg a másik oldalon a vegyészmérnök (pl. kőolajfinomítóknál) tevékenységéhez kapcsolódik. Mivel a szénhidrogénmezőktől a felhasználókig kiépített technológiai rendszer egy komplex és integrált nyomástartó rendszer, az olajmérnöki feladatokat szervesen kiegészítik a gépészmérnöki feladatok is. A korábbi évtizedekben egyértelműen kialakult, hogy az olajmérnök a szénhidrogéntelepek feltárásával, leművelésével, a termelt fluidumok szállításával foglalkozó rendszer-szemléletű technológus.

A világ olaj-, és gáziparának, történelmi okok miatt, nemzetközileg elfogadott és általánosan használt nyelve az angol, ezen a nyelven található meg a tudományos szakirodalom döntő hányada is. Ennek megfelelően az angol nyelven folytatott felsőfokú olajmérnök-képzésben résztvevők jelentős előnnyel indulnak a nemzetközi munkaerő-piacon.

Szénhidrogénkutató földtudományi mérnök (angol nyelven)

Programme title: Petroleum Geoengineering masters course (MSc)
Degree awarded: Petroleum Geoengineer (MSc)
Number of semesters:4; required number of credits to be completed: 120
Field practice: Minimum 4 weeks internship at a mining company, research institute or competent authority.

Course list

Curricula