Műszaki Földtudományi Kar
Miskolci Egyetem
2016. 06. 17.
Előkészítéstechnikai mérnöki mesterszak

Információk:
Új mintatanterv (érvényes 2011. szeptembertől iratkozottakra)
Tantárgyleírások és követelmények

A képzés célja olyan speciális szakemberek képzése, akik az előkészítéstechnikai eljárások és berendezések, valamint előkészítési technológiai rendszerek kialakítása, tervezése és üzemeltetése, eljárástechnikai és gazdasági értékelése, automatizálása és folyamatirányítása feladatainak elvégzésére megfelelő műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. A nyersanyagelőkészítési modulon végzett mérnökök előkészítéstechnikai feladatai: a szenek osztályozása, dúsítása és brikettezése; az ércek és ásványbányászati nyersanyagok aprítása és dúsítása, darabosítása; az építőipari, szilikátipari, kőbányászati nyersanyagok aprítása és osztályozása; a durva és finomkerámiai nyersanyagok őrlése, tisztítása, szárítása és granulálása; a kohászati alap- és segédanyagok aprítása, osztályozása, dúsítása, darabosítása és homogenizálása; hulladékok aprítása, a hulladéktöretből vagy -őrleményből a hasznos komponensek kinyerése (dúsítása), a termékek darabosítása. Az általános eljárástechniai modulon végzett mérnökök előkészítéstechnikai feladatai: az élő-, holt vagy izolált biomassza, az élelmiszer-, gyógyszer-, vegyipari, valamint környezeti ipar nyers- és alapanyag termelési technológiáját felépítő mechanikai, termikus és biológiai eljárásainak – főként őrlés és granulálás, tisztítás, szárítás, fázisszétválasztás, méret szerinti osztályozás, keverés és homogenizálás, aerob és anaerob lebontás, lugzás-oldás és extrakciós eljárások – fejlesztése, tervezése, valamint ezen eljárásokból felépülő technológiák berendezéseinek kiválasztása, eljárástechnikai megtervezése, technológiai rendszerek üzemeltetése, folyamatszabályozásának megtervezése és megoldása.

Az előkészítéstechnika az anyagok valamilyen társadalmilag fontos cél érdekében történő átalakításával foglalkozik. A tudományterület története szerint kialakult egyik legfontosabb feladata a primer és szekunder nyersanyagok, mint pl. az építőanyagok, fekete- és színes fémek ércei, energiahordozók, ritka- és nemesfémek ércei, ipari ásványok, élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipari nyersanyagok, a fogyasztásból és iparból, szolgáltatásból eredő hulladékok, melléktermékek fizikai, fizikai-kémiai eljárásokkal (összefoglalóan mechanikai eljárásokkal), valamint biológiai eljárásokkal történő előkészítése, amely biztosítja a megfelelő minőségű alapanyagot a feldolgozó ipari tevékenység számára.

Hazánkban jelenleg mintegy 800-900 db működő bányát tartanak nyilván, amelyek többségéhez tartozik előkészítő mű is, és amelyek évente kb. 80 Mt, nem nélkülözhető primer ásványi nyersanyagot termelnek. Az alkalmazott eljárások fejlesztésével és új eljárások bevezetésével csökkenthetjük a primer nyersanyag felhasználást. Az előkészítőművek tervezéséhez, irányításához, üzemeltetéséhez szakemberekre van szükség, amit csak részben elégíthetnek ki a BSc képzésben végzettek, szükség van ugyanis a kutatások, fejlesztések, a komplex tervezési feladatok elvégzésére az elméletileg jobban felkészült, képzettebb szakemberekre is.

A primer nyersanyagtermeléshez kapcsolódó előkészítési feladatokon túl, a fenntartható fejlődés érdekében a rendelkezésre álló erőforrásokat kímélni kell, egyrészt a fogyasztás és a termelés során elhasznált anyagok, technológiai maradékanyagok (ásványi anyagok melléktermékek, mint a bányameddők, kohászati salakok, erőműi pernyék és építési hulladékok), valamint az elhasznált termelési és fogyasztási eszközök szerkezeti anyagainak felhasználásával. A fogyasztási és termelési hulladékokat előkészítési (fizikai-mechanikai, termikus) eljárásokkal másodnyersanyaggá, másodtüzelőanyaggá kell formálni, hogy az anyagok újra a termelési láncba visszajussanak. Máskor a legkülönfélébb gyártási technológiákban – mint pl. élelmiszeripar, gyógyszeripar, malomipar, állati takarmányipar stb. – az előkészítéstechnikában ismert (mechanikai, biológiai, termikus) eljárásokkal alakítják át az anyagokat, mezőgazdasági nyersanyagokat: szárítják, őrlik, tisztítják, keverik, tárolják, szállítják, aerob vagy anaerob módon lebontják, szükséges esetben a folyadék-szilárd, gáz-szilárd, folyadék-gáz keverékeket fázisaikra bontják stb..