Műszaki Földtudományi Kar
Miskolci Egyetem
2016. 02. 02.
Alapszakos képzési és kimeneteli követelmények
Műszaki földtudományi alapképzési szak

  1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki földtudományi (Earth Science Engineering)
  1. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: földtudományi mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Science Engineer

– választható specializációk: földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai (Geology, Mining and Geotechnology, Oil and Gas Engineering, Waste Management Engineer)

  1. Képzési terület: műszaki
  2. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi
  3. A képzési idő félévekben: 7 félév
  1. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

 

  1. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik alkalmasak a földtani kutatások elvégzésére, a társadalom által igényelt természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, energiahordozók és a víz készleteinek kutatására, feltárására, a készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésére és előkészítésére, a tevékenységhez szükséges sajátos építmények és műtárgyak építési, fenntartási, üzemeltetési, illetve a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzési profilnak megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, valamint komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A tervezői és szakértői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazatnak és azon belüli specializációnak megfelelően szerezhető meg.

Alapfokozat birtokában a földtudományi mérnökök – a várható specializációkat, képzési ágazatokat is figyelembe véve – képesek:

  • felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére,
  • építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,
  • üzemeltetési, fenntartási, vállalkozási, szakhatósági és szakoktatási feladatok ellátására,
  • energiaellátási feladatok ellátására,
  • egyszerűbb fejlesztési és szakértői feladatok önálló megoldására,
  • mérnöki közreműködésre a nyersanyag-kutatási, műszaki földtudományi feladatok megoldásában,
  • irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre komplex tervezési munkákban,
  • munkavédelmi feladatok megoldására,
  • előírt követelmények teljesítése esetén hites bányamérői tevékenység folytatására,
  • jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői jogosultság megszerzésére,
  • jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után szakértői jogosultság megszerzésére,
  • az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.

 

  1. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
  • természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mérnöki fizika, kémia, földtudományi alapismeretek, informatika;

  • gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, államigazgatási jogi ismeretek, humán ismeretek;

  • szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

természettudományi; informatikai; mérnöki alapozó és módszertani; alkalmazott földtudományi; technológiai; szakirányú EU-s ismeretek;

  • differenciált szakmai anyag: 40–60 kredit

földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

  1. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

 

Környezetmérnöki alapképzési szak

  1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)
  1. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
  • végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
  • szakképzettség: környezetmérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer
  1. Képzési terület: műszaki
  2. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki
  3. A képzési idő félévekben: 7 félév
  1. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

  1. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, hulladékszegény technológiák kialakításának, azok működtetésének önálló megoldására. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem, a környezetpolitika területén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikációra és csapatmunkára. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés második ciklusban történő folytatására.

Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:

  • környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére,
  • környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre,
  • vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előkészítésben való részvételre,
  • víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálására,
  • szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére,
  • környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) értékelésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra,
  • korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására,
  • környezetvédelmi megbízotti, referensi stb. feladatok ellátására,
  • környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés-előkészítési munkában való részvételre,
  • hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására,
  • munkavédelmi feladatok megoldására,
  • közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői munkakörök betöltésére,
  • oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenységre,
  • környezetvédelmi létesítményeket – víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló, hulladékégetőmű stb. – üzemeltető szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására,
  • az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
  • települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.
  1. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
  • természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biológia, ökológia, geológia;

  • gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, jogi ismeretek, menedzsment, szervezés, mérnöki kommunikáció, társadalomtudományi ismeretek;

  • szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

szakmai ismeretkörök (mérnöki ismeretek; biztonságtechnika, munkavédelem; földtudományi szakismeretek; egészségvédelem, közegészségügy; környezeti mérések, analitika, monitorozás; környezetvédelmi műszaki műveletek); környezettan [légkörtan (meteorológia); környezeti kémia]; környezeti elemek védelme (vízminőség-védelem; levegőtisztaság-védelem; talajvédelem; hulladékgazdálkodás; zaj- és rezgés védelem; sugárzásvédelem; természet- és tájvédelem); környezetelemzés (környezetinformatika; környezetállapot-értékelés; környezetmenedzsment).

  1. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

Földrajz alapképzési szak

  1. Az alapképzési szak megnevezése: földrajz (Geography)
  1. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: geográfus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer

  1. Képzési terület: természettudomány
  2. Képzési ág: föld- és földrajztudományi
  3. A képzési idő félévekben: 6 félév
  1. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 36 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

  1. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan geográfusok képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, valamint idegennyelv-tudásuk birtokában képesek a szakterületükön önálló ismeretszerzésre. Elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a geográfusok képesek:

  • a földrajzi szakirodalom feldolgozására, kritikai értékelésére;
  • a Földön lejátszódó természeti és társadalmi folyamatok sajátosságainak és kölcsönhatásainak felismerésére;
  • a természet- és társadalom-földrajzi rendszer fő elemeinek ismeretében értelmezni azok törvényszerűségeit, szerkezetüket, kölcsönhatásaikat és változásaikat;
  • a földrajzi környezet komplex felmérésére, a természeti, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok tematikus térképezésére;
  • földrajzi, térbeli adatok elemzésére, modellezésére, az eredmények értékelésére, megjelenítésére, térképezésére;
  • a természeti és társadalmi környezetben lejátszódó folyamatok térbeli rendjének meghatározására.
  • Az alapfokozat birtokában a geográfusok alkalmasak:
  • földrajzi problémák felismerésére, megfogalmazására;
  • környezeti, tájminősítési, település- és térelemzési szakmai kérdések megoldására, szakmai döntések hátterének kidolgozására;
  • a laboratóriumi, terepi adatfelvételek, a társadalom-földrajzi adatok adatbázisba rendezésére, kezelésére és geotudományi eszközökkel történő elemzésére;
  • szakterületükön döntések előkészítéséhez szükséges szakmai elemzések készítésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

  1. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
  • alapozó ismeretek: 36–58 kredit

természettudományos és társadalomtudományi alapismeretek (matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, európai uniós alapismeretek, közgazdaságtan, szociológia, demográfia); földtudományi alapismeretek (éghajlattan, térképtan, földtan); földrajzi alapismeretek (geomatematika, geoinformatika, földrajzi vizsgálati, kutatási módszerek, technikák);

  • szakmai törzsanyag: 36–64 kredit

természetföldrajzi modul (geomorfológia és belső erők, talajföldrajz, biogeográfia, hidrogeográfia); társadalomföldrajzi modul (népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz); regionális földrajzi modul (Európa természet- és társadalomföldrajza, Magyarország természet- és társadalomföldrajza, további regionális ismeretek);

  • differenciált szakmai ismeretek: 55–75 kredit

táj- és környezetföldrajzi, település- és területfejlesztési, szakinformatikai specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, terepgyakorlat, továbbá pedagógia, pszichológia;

speciális gyakorlati ismeretet nyújtó egyéb specializációk.

  1. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.