Műszaki Földtudományi Kar
Miskolci Egyetem
2018. 05. 07.
Agnes Mile
Miskolc – Berlin – kiágazás egy hazai egyetemi karrierből

Interjú dr. Gombkötő Imrével, az EIT RawMaterials Eastern CLC Education Officer-ével

Dr. Gombkötő Imre a szakmában legendás tatabányai Szabó József Geológiai Szakközépiskolából került a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karára, ahol előkészítés-technikai mérnökként végzett, később sikeresen doktorált. Itt már doktorjelölt korában tevékenyen dolgozott nemzetközi EU kutatási projektekben, s később több összetett, több éves futamidejű kari szintű kutatási program sikeres vezetője lett. A Kar szakirányú intézetében gyors ütemben érte el a vezető oktatói, docens szintet, és 2015-tól a Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet igazgatója lett. Innen érkezett mai munkahelyére 2018 áprilisában.

Kedves Imre, régi kollégákként óhatatlanul közvetlen lesz az interjú stílusa. Korábbi munkahelyed címe is kimondhatatlanul hosszú volt, ez meg ráadásul angol nevű. Mondanál néhány szót a szervezetről?

Az EIT azaz Európai Innovációs és Technológiai Intézet egy budapesti székhelyű független uniós szerv, amelynek célja Európa innovációs képességének erősítése. Az EIT a Horizont 2020, az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjának szerves része és un. Tudás és Innovációs Közösségek (KIC) keretein belül lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak, vállalkozó kedvűeknek, kutatóknak és innovátoroknak, hogy legjobb ötleteiket megvalósítva, termékeiket és szolgáltatásaikat Európa szolgálatába állítsák.

Az egyik ilyen KIC tematikája a nyersanyagok (EIT RawMaterials) és maga a szervezet egy immáron közel 120 tagú nemzetközi konzorcium szövetségbe tömörülésével jött létre. Tevékenysége arra irányul, hogy elősegítse az un. Tudásháromszög (Kutatás-fejlesztés / oktatás / üzleti-ipari tevékenység) minél sikeresebb integrációját a nyersanyag kitermeléstől a feldolgozáson át az újra használatig a teljes nyersanyag értékláncon keresztül, valamint előmozdítsa az innovációt különböző tevékenységeken keresztül, népszerűsítve és támogatva az önálló vállalkozói tevékenységet. Minden ilyen KIC un Co-Location Center-eken (CLC) keresztül tartja a kapcsolatot partnereivel Én az EIT RM Kelet-Európát lefedő Eastern CLC jében végzem munkámat.

Minden iparágban azt halljuk, hogy technológiai forradalom közepette élünk. Igaz ez a nyersanyaggal foglalkozó szakmákra és tudományokra is?

Kifejezetten. Európa a nyersanyagellátás biztonsága érdekében egyre inkább nyitott a különleges helyeken fellelhető nyersanyagok (tengerfenék, nagymélységű lelőhelyek) kutatására és kitermelésére, illetve a másodnyersanyaggá váló hulladékaink egyre nagyobb mértékű anyagában történő hasznosítására, miközben az Európai népesség kifejezetten környezet tudatos.

Ezek a kihívást jelentő körülmények nem nélkülözhetik az újszerű, innovatív megoldásokat, így pl. az integrált IKT eszközök, a robotika alkalmazását sem. Nem kell messzire menni, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán is számos ilyen fejlesztés fut, az UNEXMIN projekt keretében önjáró robotrajt fejleszt az egyetem konzorciumban, amely autonóm módon képes egy – egy felhagyott, víz alá került bányatérséget feltérképezni és geofizikai adatokat gyűjteni. Ma már nem ritka a nagymélységű bányákban a robotok alkalmazása, vagy önjáró tehergépjárművek bevonása a belső logisztikába, míg egy – egy üzem teljes működése akár távolról is felügyelhető.

Az un. Big Data vagy az öntanuló algoritmusok alkalmazása is számos lehetőséget hordoz. Pl. archív adatok gyors újraértékelésére használható, illetve a távérzékelés is új, rendkívül hatékony megoldásokat kínál. Itt is tudunk Miskolci példát említeni, hiszen Miskolcon is sikerrel alkalmazták azt az új műholdas módszert, amely nagy pontossággal képes nagy területen felszín alatti csővezetékek (p. ivóvíz hálózatok) szivárgásának érzékelésére lehetővé téve azok hatékony (gyors és költséghatékony) elhárítását.

Átszűrődik a technológiai forradalom az egyetemi oktatásba is? Mik az EIT Raw Materials képzési célkitűzései?

Az EIT RawMaterials – a küldetéséből adódóan – a Mester és PhD képzésben résztvevőkre, a már aktív szakemberek (beleértve az egyetemi oktatókat és kutatókat is) továbbképzésére, élethosszig tartó képzésre, valamint a nyersanyagok jelentőségének és az ehhez kapcsolódó ipari tevékenység társadalmi elfogadásának növelésére összpontosít, azaz ilyen kezdeményezéseket támogat és ösztönöz. Nagyon fontos, hogy minden támogatott kezdeményezés segítse, építse a képzésekben résztvevők innovatív, vállalkozói/üzleti szemléletű gondolkodásmódját.

A modern pedagógiai eszközök alkalmazása, a modern technológia az oktatás területén is terjed természetesen, erre különösen szükség van akkor, ha olyan szakemberek képzését tűzzük ki célul, akiktől azt várjuk, hogy ugyan úgy természetesen használják és kezeljék ezeket az eszközöket későbbi munkájuk, tevékenységük során. Általában ezt a szemléletet hordozza a felsőoktatási képzési szintek harmonizációja, a készség és attitűd fejlesztés igényének erős megjelenése a képzési kimeneti követelményekben. Ezeknek a jövőben egyre nagyobb szerepük lesz.

A beosztásod megnevezéséből leszűrtem, hogy az oktatással foglalkozol, azaz végül is suszterként maradtál a kaptafánál, bár ez jóval nagyobb cipőé. Milyen országok tartoznak az Eastern CLC-hez?

Oktatással, de nem oktatóként. Feladatunk egyrészt stratégiák kialakítása partnereink és jövőbeli partnereink számára, de a gyakorlati oldalon egyfajta közreműködő szervezetként funkcionálunk, azaz gondozzuk partnereik, köztük a Miskolci Egyetem pályázatait, közreműködünk a kiírások elkészítésében ugyanakkor tevékenységünk kiterjed pl. az ötletgazdák támogatására (Innovációs versenyek, boot camp-ek szervezése), valamint már működő, start-up-ok, KKV-k számára booster és accelerator programokat is szerveznek kollégáim. Sok esetben más területekkel közösen, hiszen vannak átfedések. Idén az Innovációs verseny az élelmiszer és egészség tematikus KIC-ekkel (EITFood; EITHealth) együtt, közösen szerveződik. De ugyanígy nem nehéz elképzelni olyan innovációt, amely egyaránt nyersanyag és IKT vagy energetikai innováció is. Ezek a támogatói tevékenységek oktatással integráltan jelennek meg, egy innovációs verseny résztvevői például amellett, hogy a nyertes ötletgazda anyagi támogatást szerezhet ötletének megvalósításához, a folyamat során olyan üzleti képzést kap üzleti mentoroktól, amelyet egy műszaki végzettségű friss diplomás mérnök/kutató ritkán kap meg a graduális képzése során. Ezt a tevékenységet az ECLC Lengyelországtól a Balkánon át Görögországig koordinálja.

Megtartottad otthonodat Nyékládházán, közben a szervezet székhelye Berlinben van. Odaérsz reggelenként a munkakezdésre?

Hahaha. Virtuálisan igen természetesen. Itt is érvényesül a kor színvonalának megfelelő technikai háttér használata, így otthonról dolgozom együtt a lengyel, német és görög kollégáimmal illetve más CLC-kben Európa szerte otthon ülő, vagy éppen valahová utazó munkatársaimmal, ugyan úgy, ahogy partnereinkkel is. Igaz nekem is szoknom kell ezt az új helyzetet, hiszen „betanuló” munkatársként nekem a visszajelzések rendkívül fontosak, ezek azonban nem állnak rendelkezésre azonnal, hiszen nem ül senki a szomszéd asztalnál.

Óhatatlanul szélesül a látóköröd a hazai egyetemi környezethez képest. Körvonalazódik benned már olyan üzenet, amit a miskolci, vagy tágabban a hazai szakmai oktatás vezetői haszonnal alkalmazhatnának?

Azt hiszem a munkába állásom óta eltelt rövid idő talán még erre nem ad alapot, ugyanakkor azt gondolom, hogy az oktató-kutató műhelyek és az ipari szereplők közötti minél szorosabb, kétirányú együttműködések nélkülözhetetlenek. Ugyan ez nem csak az egyetemeken múlik, de azt hiszem aktívan kell keresni az új utakat és az integrációt, ez véleményem szerint a szakma, érdeke is. Nyitottnak kell lenni az új dolgok iránt minden szinten, nem szabad bezárkózni.

Köszönöm az interjút.

 

 

Földessy János