Műszaki Földtudományi Kar
Miskolci Egyetem
2016. 01. 11.
Rada János
Miért válaszd a földtudományokat? Interjú a Kar dékánjával

A nagy hagyományú Műszaki Földtudományi Kar ma európai, sőt globális szinten is jelentős kutatási programjai mellett unikális képzésekkel és diákhagyományokkal várja hallgatóit. Minderről Prof. Dr. Szűcs Péter dékán úrral beszélgettünk.

A kar esetében gyakran hallani országosan egyedülálló képzésekről. Egész pontosan melyek ezek?

Sz.P.: A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara valóban egyedülálló képzéseket folytat a természeti erőforrások felkutatására, feltárására és hasznosítására vonatkozólag, ami az jelenti, hogy a nyersanyagok, az energiahordozók és a vízkészletek mellett a hulladékok feldolgozásával és hasznosításával, sőt még a környezetvédelem kérdéskörével is foglalkozunk, mégpedig kizárólag itt, a Miskolci Egyetemen futó képzési programok keretében.
Alapképzésen három programot kínálunk: a műszaki földtudományi alapszakot, amely unikális képzés, és évről évre a legtöbb jelentkezőt vonzza, valamint a környezetmérnöki és a földrajz alapszakot, amely kettő ugyan máshol is működik az országban, de ezeken belül is olyan specializációkkal rendelkezünk, amelyek kizárólag Miskolcon találhatóak meg.
Mesterképzésen jelenleg hét programot kínálunk, amelyből öt egyedül Miskolcon fut: ilyen a bánya- és geotechnikai mérnöki, a földtudományi mérnöki, a hidrogeológus mérnöki, az olaj- és gázmérnöki, valamint az angol nyelvű olajmérnöki képzés. A további kettő úgyszintén helyi specifikumokkal megtűzdelt geográfus és környezetmérnöki mesterképzés. A képzési paletta természetesen a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolával a teljes, amelyben legtehetségesebb hallgatóink PhD képzés keretében folytathatják tanulmányaikat.
Összességében elmondhatjuk, hogy a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara hét intézete által a földtudományok legszélesebb spektrumát fogja át Magyarországon, a bányászattól az eljárástechnikán, a hulladékgazdálkodáson, a környezetvédelmen, az olajiparon és a földrajzon át egészen a geológiáig, geofizikáig és a hidrogeológiáig.

151113honlap2

Terepgyakorlaton az MFK hallgatóinak egy csoportja

Európa-szerte is párjukat ritkító képzésekről lévén szó, felmerül a kérdés: hogyan halad az oktatás nemzetköziesedése?

Sz.P.: A mesterképzéseink közül már három fut angol nyelven, ami nagyon fontos, ugyanis olyan diplomásokat képzünk, akik az ország határain innen és túl egyaránt jó eséllyel helyezkedhetnek el, hiszen a nyersanyaggal, energiával vagy vízzel kapcsolatos kérdések nemcsak hazai, hanem európai, sőt világszinten is a legfontosabb megoldandó feladataink közé tartoznak.
Jelenleg Miskolcon a legnagyobb arányban a Műszaki Földtudományi Karon folytatnak tanulmányokat külföldi hallgatók, akik mára a kar összes hallgatójának mintegy tíz százalékát adják. A képzés tehát erőteljesen inspiráló, nemzetközi környezetben zajlik: a magyar hallgatók együtt tanulnak a külföldi hallgatókkal, és egyre több neves külföldi előadó is bekapcsolódik hosszabb-rövidebb időre az angol nyelvű képzésbe, ami természetesen az oktatás színvonalát is emeli.
A nyersanyagkutatás mellett a felszín alatti vizek – itthon is óriási jelentőséggel bíró – kutatása jelent nagyon komoly nemzetközi lehetőségeket. Itt megjegyezzük, hogy a kar  úgy az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos mérnöki tevékenység, mint a  felszín alatti vizek vonatkozásában a legnagyobb képzési és kutatási centrum Magyarországon.

Itthon elsősorban mely területeken helyezkedhetnek el a végzett hallgatók?

Sz.P.:  Mivel a kar képzése számos területet érint, az itt végzett hallgatók előtt is sokféle ajtó nyílik meg diplomájuk megszerzése után. Az agyag-, az építőanyag- és a kavicsbányák folyamatosan igénylik a felelős műszaki vezetőket és az olyan speciális tudást, amellyel a bányamérnöki képzés vértezi fel hallgatóit. A bányászaton túl az olajipar, a víziközmű-szolgáltatás, az energia- és hulladékgazdálkodás, a földtani kutatás, a környezetvédelem, a hatósági munka, valamint terület- és településfejlesztés egyaránt jó lehetőségeket teremthet a végzett hallgatók számára, utóbbi főleg a földrajz szakos diplomásoknak jelenthet perspektívát. Emellett megjegyezhetjük, hogy Miskolc város új fejlesztési stratégiájában a járműipar és az informatika mellett a környezetgazdálkodás is nagyobb hangsúllyal fog megjelenni, ami még tovább javíthatja diplomásaink régióbeli lehetőségeit.
Az egyetem környezete nem mellesleg egyre szerencsésebb, hiszen az elmúlt évek során több jelentős nemzetközi cég települt Miskolcra és térségébe új munkahelyeket és együttműködési lehetőségeket teremtve az intézmény és a hallgatóság számára. Az ipari–gazdasági szféra helyi felpezsdülése, a számos új beruházás tehát jótékony hatást gyakorol az egyetemre is. Igenis érdemes Miskolcra jönni, a város gyors ütemű fejlődése ugyanis komoly perspektívákat rejthet. No és persze itt van az egyetem országosan egyedülálló campusával, amely a város melletti Dudujka-völgy parkos-ligetes zöldövezetében terül el, és több száz éves gyökerű diákhagyományaival, vagyis a selmecbányai diákhagyomány együttessel, amely tavaly az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzekére is felvételt nyert.

Az ipari termelés országos és helyi bővüléséből tehát a Műszaki Földtudományi Kar diplomásai, mérnökei is profitálhatnak?

Sz.P. Igen, az ipari termelés pozitív irányú elmozdulása folytán ugyanis a gazdaság egyre több nyersanyagot, energiát és persze ezekhez jól értő szakembert igényel. Ne felejtsük el azt sem, hogy az ipari termelés bővülésével párhuzamosan a hulladék mennyisége is gyarapodik, amelyet nem elég ártalmatlanítani, hiszen jelentős mennyiségű érték nyerhető vissza az újrahasznosítás révén. Egy közelmúltbeli projektünk fontos tanulsága, hogy azokat a ritka elemeket, amelyek a high-tech ipar fejlődésében óriási jelentőséget játszanak, az elektronikai hulladékból sok esetben olcsóbban és nagyobb mennyiségben nyerhetjük vissza, mint a földtani képződményekből.

A CriticEl alapkutatási programot, amelyre utalt, milyen európai uniós projektek követhetik a közeljövőben?

Sz.P.: A kar négy új nyertes Horizont 2020-as pályázatával minden bizonnyal a legsikeresebb karnak mondhatja magát az országban, ami hatalmas szakmai siker és fontos visszajelzés a számunkra. Az egyik projekt például az elárasztott bányatérségek robotizált vizsgálatával, egy másik pedig a geotermikus energia hasznosításával foglalkozik. Az új projektek természetesen a hallgatók számára is remek lehetőségeket rejtenek, hiszen nagyléptékű európai uniós projektek munkájába kapcsolódhatnak be – a kar célja ugyanis, hogy tehetséges hallgatóit egyre nagyobb számban vonja be projektjeibe.

Önök is bekapacsolódnak a képzés duális reformjába?

Sz.P.: 2016-tól mindhárom alapképzésünket és kettő mesterképzésünket is meghirdetjük duális képzési formában, amely még tovább javíthatja diplomásaink elhelyezkedési esélyeit. A kar erős ipari beágyazottsága folytán hallgatóink a kavics- és kőbányászat hazai cégei mellett olyan nagyvállalatokon belül szerezhetnek szakmai gyakorlatot a duális képzés során, mint például a MOL, a TAKATA, a Chinoin, a Lasselsberger, a Vertikál és a KITE.

Ön a hallgatói padtól jutott el a dékáni pozícióig a Miskolci Egyetemen. Mit üzenne a jövő hallgatóinak?

Sz.P. Valóban, magam is a miskolci campuson voltam egyetemista, azonban külföldi ösztöndíjak segítségével mintegy három és fél évet Európa és Amerika más egyetemein tölthettem. Nemzetközi tapasztalataim birtokában mondhatom tehát, hogy jó helyre jön, aki a Műszaki Földtudományi Kart választja, a képzőhely ugyanis nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét.

Köszönöm az interjút.